Az még a legelfogultabb hírfogyasztók szerint is furcsa lehet, hogy majd félezer hazai sajtóorgánum, tévé, rádió, újság, időszakos kiadvány sorolt be önként egy kormányzati alapítvány alá, hogy attól kezdve egy hangon szóljanak. Ez sok mindent jelenthet, de a sajtó szabadságát aligha. Persze, hogy mi is a sajtószabadság, az többnyire értelmezés kérdése.

   Mindenesetre külföldről nézve nyilvánvalóan a kézi-vezérelt hazai sajtó nagy része semmiképpen sem a sajtó szabadságát jelenti. Ezt mutatja a Riporterek Határok Nélkül felmérése is, amely szerint most e téren a 87. helyet szereztük meg, és folyamatosan tovább romlik a helyzet – írta a Hvg.hu.

   A Riporterek Határok Nélkül (RSF) 2002 óta vizsgálja meg évről évre, mennyire érvényesül az egyes országokban a médiapluralizmus, a sajtó függetlensége, mennyire tartják tiszteletben, védik az újságírók szabadságát, testi épségét. Azt is figyelik, hogyan változik az intézményi és infrastrukturális környezet.
   A tavalyihoz képest 14 hellyel került lejjebb a rangsorban a magyar sajtószabadság az RSF nemzetközi újságíró-szervezet felmérése szerint, és a problémás országok közé sorolták hazánkat. Ezzel a 87. helyet szereztük meg 180 országot rangsoroló listán.
2019-es jelentésük hazánkról szóló részében azt írják: a magyar média tulajdonjogai még tovább koncentrálódtak a miniszterelnökkel szövetséges oligarchák kezében. Ennek eredményeként a magyar médiakörkép teljesen átalakult az elmúlt években. Ahogy az elemzésben olvasható: a legfontosabb kritikus sajtótermékeknek be kellett zárniuk, míg a többiek függetlenségét folyamatosan veszélyezteti a kormányhoz közelálló oligarchák jelenléte a vezetőségben, a részvényesek között vagy éppen a pénzügyi intézményekben, melyek finanszírozzák őket.
   A sajtószabadság-lista első helyére a norvégok kerültek, őket követi Finnország, Svédország, Hollandia és Dánia. A lista végén Türkmenisztán áll, Észak-Koreát és Eritreát követve. Magyarország a 87. helyezésével egyébként olyan országok társaságába került, mint a 85.Peru, a 86. Sierra Leone, a 88. Izrael, a 89. Bissau-Guinea és a 90. Szerbia.
   Magyarország az elmúlt években nagyot zuhant a rangsorban: 2011-ben még a 40. helyen állt, a következő évben azonban, mivel az értékelés szerint „a vitatott médiatörvények hatályba lépése óta széles körben elterjedt az öncenzúra a szerkesztőségekben”, 16 helyet rontott. Azóta is egyre lejjebb csúszik, 2016-ban a 71., 2017-ben pedig a 73. volt – írta a Hvg.hu.