Hazánkban a ma jól körülhatárolható körből kikerülő és a napi hírekből kiolvasható forrásokból gazdagodó dúsgazdag réteg mögött a népeség többsége a középosztályhoz tartozik. E széles réteg tagjai között vannak jómódban élők és éppen csak megélő emberek, családok. É van még a szegények mind erőteljesebben gyarapodó sokasága.

   Nyomás alatt a kifacsart középosztály – nagyjából így lehetne lefordítani az OECD friss tanulmányának a címét. Eszerint a középosztálybeli háztartások stagnáló jövedelmei nem tartják a lépést az emelkedő lakhatási és oktatási költségekkel, miközben a középső jövedelmi osztály összeszűkült, egyre nehezebb lett oda bejutni, és a gazdasági súlya megcsappant – írta a G7.hu.

   1985-ben a középosztálybeliek összes jövedelme közel négyszer akkora volt, mint amennyit a leggazdagabb társadalmi szeletbe tartozók összesen megkerestek, míg három évtizeddel később ez a szorzó már a háromszoros értéket sem éri el.
   A változások eredményeként szinte minden ötödik középosztálybeli háztartás kénytelen többet költeni, mint amennyi bevétele van. Ebből következik, hogy az eladósodottság ebben a társadalmi rétegben a legmagasabb. A magyar középosztály különösen nagy bajban van, mert míg az OECD-országokban átlagosan a középrétegbeli háztartások közel fele számolt be arról, hogy nehézséget jelent kijönni a jövedelmeikből, addig ez az arány Magyarországon 79 százalék volt.
   Pedig egy ország gazdaságának szempontjából nagyon sokat számít az, hogy milyen helyzetben van a középosztály. A szervezet tagállamaiban a teljes fogyasztás és az összes jövedelem közel kétharmada kötődik ehhez a társadalmi csoporthoz, és a lakosság is nagyjából hasonló arányban, 60 százalékban tömörül ide. Magyarországot nézve pedig csak még fontosabbá válik a középréteg helyzetének kérdése: itt az összes fogyasztás és jövedelem 70-70 százaléka keletkezik a középosztálybeli háztartásokban, a lakosságnak pedig a 67 százaléka tartozik ide.
   A magyar középosztályt különösen érzékenyen érintheti az az OECD által is kiemelt probléma, hogy egyre drágább a lakhatás, vagyis hogy arányaiban mennyit költenek az emberek a lakhatással kapcsolatos költségekre. Az OECD adatai szerint már 2016-ban is 40 százalék volt ez az arány, ami mellett például szabadidős tevékenységekre a többi országhoz képest viszonylag kevés, mindössze 7 százalék jutott egy átlagos magyar középosztálybeli háztartás költségvetéséből. Eközben az OECD-átlagok a lakhatást nézve 31, a kikapcsolódás esetében pedig 12 százalék voltak – derül ki a G7.hu összeállításából.