Nagyon sokan tudják, hogy hol van az ország autóúthálózatának kiindulópontja, a 0 kilométer. Azt viszont kevesen tudják, hogy mióta tarjuk ezt a pontot a hazai utak kiindulópontjának,

   A 0-ás kilométerkő alkotója, Borsos Miklós 112 éve született, de a kilométerkő előéletével kapcsolatban számtalan fordulat volt a magyar történelemben, amelyet a Fidelio.hu szedett csokorba.

   A 80 centiméteres talapzaton álló, három méter magas mészkőszobor Borsos Miklós grafikus, szobrász azon kevés munkáinak egyike, amelyet a nem szignózott. A szobor azonban csak 1975-től teljesíti az úthálózat jelképes kiindulópontjának szerepét, korábban több elődje is volt.
   Az eredeti kilométerkő a királyi palota küszöbénél állt, amelyet a Lánchíd építésekor helyeztek át oda, ahol ma is áll az utódja. Az eredeti kő azonban nem maradt fenn.
   Az 1930-as években Festetics Pál vetette fel, hogy az egy ideje már üresen álló Clark Ádám térre kerüljön kilométerkő. A közlekedési hálózat kiindulópontját részben azért képzelték el éppen itt, mert akkoriban itt volt a Kereskedelmi Minisztérium. Az elképzelést a Hungária Automobil Club karolta fel és valósította meg. Így került a térre 1932-ban Körmendi-Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobra, amelynek talapzatán három alak, egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető domborműve volt látható. A szobor a második világháború során megsemmisült.
   Az elpusztult alkotást 1953-ban pótolták Molnár Lászlónak egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrával. A városvezetés azonban feltehetőleg nem volt elégedett az alkotással, amelyet 1974-ben át is költöztettek a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz. Borsos Miklós ma is látható szobra végül 1975. április 4-én került a Clark Ádám térre – olvasható a Fidelio.hu történelmi visszatekintésében.