Azt, hogy kinek mi jelenti a boldogságot, nagyon nehéz pár mondatban összefoglalni. Boldogságérzést válthat ki a szerelem éppúgy, mint a jól felépített élet, a szép és összetartó család, egy vágyott és megszerzett vagyontárgy, vagy éhezőnek egy szelet kenyér, szomjazónak egy pohár víz, fagyoskodónak a fűtött szoba.

   A World Happiness Report 156 országot rangsorolt az egy főre jutó GDP és a várható egészséges élettartam alapján. Hazánk e listán a 62. helyével a középmezőny elején helyezkedik el, bár ennek azért oly nagyon nem örülhetünk.

   A 2016 és 2018 közötti időszakot vizsgáló boldogságindexet összeállító tanulmányhoz a globális felmérések négy tényezőjét is alapul vették a szakemberek, amelyekben a résztvevők egy tízes skálán értékelték, hogy mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amiben élnek és mennyire gondolják nagylelkűnek magukat.
   A lista elején jó ideje változatlanul az észak-európai államok állnak. Legboldogabb országnak Finnország bizonyult, megelőzve a korábbi első Dániát, Norvégiát. Az legjobban szereplő nem európai ország Új-Zéland, amelynek boldogságába a napokban rondított bele egy zavaros agyú tömeggyilkos. Az első tízbe tartozik még a kilencedik Kanada és a tizedik Ausztria.
   A legboldogtalanabbak közül a bronzérmes Afganisztán lett, hátulról a második a Közép-Afrikai Köztársaság, míg a legboldogtalanabb ország büszkeségre okot aligha adó címét Dél Szudán érte el.
   Idehaza az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professszor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit – közölte az egyetemi kar az MTI-vel.
   A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint. Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.
   A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa lett. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.