Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a katolikusok húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban.

   Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) MTI-hez eljuttatott közleményében.

   A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak – derül ki a közleményből. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A görögkatolikus egyházban hamvazószerda előtti hétfőn megkezdődik a nagyböjti időszak.
   A hústól való tartózkodás nem önmagában tekinthető böjti cselekménynek. A hús fogyasztása az ókori, középkori ember számára ritka, ünnepi alkalomnak számított, vagyis az erről való lemondás valóban a bánat és az önmegtagadás kifejezőeszköze volt. A modern ember nemcsak a hústól való tartózkodással böjtölhet, hanem lemondhat például a dohányzásról, az édességről, a szórakozásról is, miközben nagyobb figyelmet fordít embertársai szükségleteire – olvasható az MKPK közleményében.
   A húsvétot megelőző nagyböjt a reformátusoknál olyan formában jelentkezik, hogy ez alatt nem illendő mulatságokban, nagy evésekben, ivásokban részt venni - derül ki az egyháziprotokoll.hu oldal információjából.