Kidobott pénz, falra hányt borsó, valahogy ezekkel a kifejezésekkel jellemezhető leginkább a magyar kormány azon igyekezete, hogy a magyar embereket eltántorítsa az Európa Uniótól, bár az idegengyűlölet terén azért komoly sikerekkel büszkélkedhetnek, legalábbis a legújabb, az unió egészére kiterjedő felmérés szerint.
A magyarok az átlagosnál pozitívabban viszonyulnak az Európai Unióhoz, több mint kétszer annyian vannak, akik kedvező színben látják az EU-t, mint azok, akiknek a fejében negatív kép él róla – derül ki a szerdán közzétett Eurobarometer adataiból, vagyis az uniós közvélemény-kutatásból.
A huszonnyolc tagállamban novemberben elvégzett felmérés Magyarországra vonatkozó adatai szerint a megkérdezettek 43 százaléka pozitívan, 19 százaléka negatívan, 38 százaléka semlegesen látja az Európai Uniót. Ez nagyjából megfelel az átlagnak.
A közvélemény-kutatás szerint azok látják az EU-t kedvezőbben, akik sikeresebbek az életükben, a társadalomtól leszakadók véleménye pedig negatívabb. A politikai kérdések iránt érdeklődők, az unió működését jobban értők körében magasabb a pozitív megítélés aránya. Régiós összehasonlításban a magyarokénál csak Lengyelországban és Romániában kedvezőbb az EU megítélése.
A pozitív imázs legfőképpen a szabadságérzetből táplálkozik, amelyet az EU polgárai az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága miatt éreznek. A negatívan vélekedők általában a túlságosan bürokratikus működést kifogásolják.
Az EU jövőjébe vetett hit egyelőre stabil: többségben, 58 százaléknyian vannak a derülátók. Ez jellemzi a magyar lakosságot is, ahol arányuk 57 százalék. Mindössze Görögországban és Franciaországban vannak többségben a pesszimisták. Mára még a kilépés küszöbén álló Egyesült Királyságban is az optimisták kerültek túlsúlyba.
A kedvező folyamatokra árnyékot vet, hogy magas és növekvő azok aránya, akik szerint az Európai Unióban rossz irányba mennek a dolgok. A 29 százalékos átlaggal szemben a magyarok 39 százaléka véli úgy, hogy kedvezően alakulnak a dolgok, míg 49 százalék gondolja rossznak az irány.
Az EU polgárai a közösség előtt álló fő kihívásnak a bevándorlást tartják, a terrorizmus mára sokat vesztett súlyából a közvéleményben, ellentétben a magyarok véleményével. A magyar lakosság legnagyobb része az ország fő problémájának az egészségügyi és szociális biztonságot tartja, a második az áremelkedés és a megélhetés. A bevándorlás a harmadik helyre szorult, minden ötödik válaszadó említette a két legfontosabb probléma egyikeként. Az uniós lakosság 69 százaléka úgy véli, hogy segíteni kell a menekülteket, a magyarok ennél jóval csekélyebb része, 31 százaléka osztja ezt a nézetet.
Egy-két kivételtől eltekintve az a jellemző, hogy minden tagország lakossága jobban bízik az Európai Parlamentben, mint saját nemzeti parlamentjében. Ez a magyar lakosságot is jellemzi, noha az átlaggal összevetve a magyarok nagyobb hányada bízik mind a hazai (46 százalék), mind az Európai Parlamentben (56 százalék).
A magyarok körében tavaly nőtt az uniós témák iránti érdeklődés, és a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot, ami ugyancsak átlagon (52 százalék) felüli. Többségben vannak Magyarországon azok, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az EU-ban. Ezt a válaszadók 50 százaléka mondta, az ellenkezőjét 47 százalék.