Az, hogy klímaváltozás van és ez nem jó, már szinte mindenki előtt világos, azt viszont jóval kevesebben veszik figyelembe, hogy ennek egyik kiváltója a túlnépesedés, hiszen már nagyon közel vagyunk a nyolcmilliárdhoz főhöz, ez pedig ennyi éhes, szomjas szájat jelent, táplálásuk pedig környezeti katasztrófákhoz vezethet.

   Egyre több ember csökkenti a húsfogyasztását a fejlett világban, sokan teljesen át is állnak a vegetáriánus étrendre és ebben részben az egészséges táplálkozásra törekvés, részben a környezettudatosság játszik szerepet – derül ki a Qubit.hu összeállításából.

   Az Egyesült Királyságban egy 2016-ban ismertetett felmérés szerint a válaszadók egyharmada mondta, hogy kevesebb húst eszik, mint korábban, vagy teljes egészében felhagyott a húsevéssel, míg az USA-ban 2018-as adatok szerint a válaszadók kétharmada csökkentette a fogyasztását legalább egy húsféléből. Egy részük egészségügyi okokból kisebb számban ökológiai tudatosságból választják étrendjük ilyen irányú megváltoztatását. Mindezek ellenére a nagyvilágban még mindig a húsevők vannak többségben.
   Ma több húst termel az emberiség, mint a hatvanas évek elején. 70 millió tonnáról 2017-re 330 millióra nőtt a termelés. Igaz, míg az első időpontban 3 milliárd ember élt a Földön, ma több mint 7,6 milliárd népesíti be a bolygót. Ez azonban nem indokolja az előállítás csaknem ötszörösére növekedését. Inkább az számít, hogy az embereknek egyre több pénzük van, a vizsgált időszakban a globális átlagjövedelem több mint megháromszorozódott. Az egyes országok húsfogyasztásának összehasonlításából kiviláglik, hogy ahol gazdagabbak az emberek, több hús fogy.
   2013-as adatok alapján a legtöbb húst fejenként több mint 116 kilogrammal Ausztráliában és több mint 115 kilogrammal az Egyesült Államokban fogyasztották az emberek, majd Argentína (107 kiló) és Új-Zéland (101 kiló) következik. Az évi több mint száz kiló hús mintegy 50 csirkének vagy egy fél marhának felel meg személyenként. A legtöbb nyugat-európai országban 80-90 kilogramm hús fogy el személyenként és évente, míg a skála másik végén a legszegényebb országok állnak: Etiópia 7, Ruanda 8, Nigéria pedig évi 9 kilogramm átlagos húsfogyasztással.
   A húsfogyasztásban bekövetkezett növekedés leginkább abból adódik, hogy a közepes bevételű országokban növekszik a jólét, a lélekszám miatt különösen Kína és Brazília jelentős gazdasági növekedése járul hozzá a gyakoribb húsfogyasztáshoz.
   Míg Kenyában 1960 óta alig változott a fogyasztás, addig Kínában kevesebb mint 5 kilogrammról indultak a hatvanas években, a nyolcvanas évek második felére 20 kilóra nőtt az éves átlagos húsfogyasztás, az utóbbi egy-két évtizedben pedig megháromszorozódott, így az átlagos kínai már 60 kilogramm húst eszik évente. Brazíliában 1990 óta csaknem megduplázódott a húsfogyasztás. Indiában nem ez volt a jellemző, évi mindössze 4 kilogrammal a legutolsók a világon, pedig az indiaiak kétharmada szokott néha húst enni.
   Magyarországon 1987-ben még fejenként több mint 117 kilogramm hús fogyott egy évben, 2013-ban már csak 65. A szomszédos országok közül ennél több húst esznek fejenként egy évben Ausztriában (91 kg), Szlovéniában (71) és Horvátországban (66 kilogramm).
   A nyugati fogyasztói kosárban a vörös hús aránya mind kisebb, több baromfi és kevesebb marha-, illetve disznóhús fogy. Az Egyesült Államokban a hetvenes évek végén a teljes húsfogyasztás negyedét adták a szárnyasok, ma viszont már a felét. Ezek a részsikerek is sokat jelenthetnek a klímaváltozás hatásainak késleltetése, valamint az egészségmegőrzés szempontjából – írta a Qubit.hu.