Minden télen rengetegen lesik, hogy befagyott-e már a Velencei-tó, vagy a Balaton jege, hogy a kisebb tavakról ne is beszéljünk, mert a tavi jégen pompásan lehet az időt tölteni. Nemrégiben kiderült, ha nem fagynának be többet a tavaink, a korcsolyázók szomorúsága lenne ebben a legkisebb baj.

   A Nature klímaváltozással foglalkozó Climate Change kiadványában január 28-án megjelent kutatási eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy ha az elmúlt évezredekben szinte minden télen tartósan befagyó tavak jégtakaró nélkül maradnak, komplex ökológiai és társadalmi rendszerek változhatnak meg – írta a Qubit.hu.

   Amerikai, kanadai és német klimatológusok és hidrológusok 513 ázsiai, európai és amerikai tó fellelhető jegesedési adatait vizsgálták a levegő hőmérséklete, a tó mélysége, a part magassága és a partvonal komplexitása alapján. Miután felmérték, hogy ezen mutatószámok miféle szerepet játszanak a jégtakaró kialakulásában, a felmelegedés mértéke szerint különféle forgatókönyveket vázoltak fel.    Következtetéseik szerint a párizsi klímaegyezmény alapján tartani kívánt 2 Celsius-fokos melegedés is már 35 ezer tó tartós fagymentességével jár. Ha ennél magasabb értéket ér el az átlaghőmérséklet emelkedése, akkor közel negyedmillió tó nem fog többé befagyni az egyre enyhébb teleken.
   A kutatók szerint a jegesedés elmaradásával nem csupán a rekreációs lehetőségek szűkülnek be. A tartós téli jégkéreg ugyanis alapvetően befolyásolja a tavak ökológiai egyensúlyát, természetes megújulását és egészségét. A télre befagyó, tavasszal fokozatosan kiolvadó tavak a környék hidrológiai viszonyait is kiegyensúlyozzák.
   Az egész évben folyékony halmazállapotú természetes vízraktárak azonban másként hatnak a környezetükre, a téli párolgással megváltozik a vízkörzés is, radikálisan átalakul a csapadéktermelődés és -eloszlás, valamint a talajvízháztartás is. A felszíni és felszín alatti vízbázisok átrendeződésével pedig nő az időjárási szélsőségek, így az árvizek és végletesen száraz periódusok kockázata – írta a Qubit.hu.