Egyre-másra látnak napvilágot uniós összehasonlító adatok az egészségügyről, oktatásról, gazdaságról, jövedelmekről. Sajnálatos módon a magyar emberek általában rosszul jönnek ki ezekből az összehasonlításokból. Így van ez a bérből és fizetésből élők bevételei esetén is.

   Róna Péter közgazdász a Magyar Hangnak nyilatkozott a magyar és az európai bérekről. Az elmúlt években dinamikusan nőttek a keresetek Magyarországon és ez nem csak a leggazdagabb rétegre volt jellemző. A dinamikus bővülés ellenére is csak leszakadnak a magyarok – írta a Magyarhang.org cikke alapján a Napi.hu.

   Az európai bérlistán a legszegényebbek nem léptek előre, a magyar társadalom alsó fele 2016-ban ugyanott volt, ahol 2010-ben. Ezzel szemben a legjobban kereső egymillió magyar előrelépett, 2010 és 2016 között megelőzött 75 millió jól kereső európai polgárt. A legfelső százezres tömeg pedig már betört az uniós elitbe.
   A 2017-es adatok azt mutatják, hogy az itthoni viszonylatban jelentősnek mondható béremelkedés európai viszonylatban még a szinten maradáshoz sem volt elegendő. Róna Péter szerint a forint gyengült, vagyis a magyar keresetek értéke uniós összevetésben csökkent. Ráadásul az infláció ma már meghaladja az uniós átlagot is.
   A mostani számok is ezt igazolják, hogy 2010-től a jelenleg is regnáló kormány egyértelműen jelentős jövedelmeket csoportosít át a társadalom alsó kétharmadától a gazdagabb egyharmada felé. Tovább nehezíti az előbbiek helyzetét, hogy a szociális támogatási rendszer megnyirbálásával is tetemes összegtől fosztották meg őket. Mindez együtt azt eredményezte, hogy helyzetük drámaian romlik európai sorstársaikhoz képest.
   Az elvett pénz helyett nemzeti büszkeséget kapnak a szegények – tette hozzá Róna Péter a Magyarhang.org interjújában, amelyről a Napi.hu számolt be.