Az ember bemegy a boltba, a hűtőpultból kiveszi a tisztított, fagyasztott, estleg darabolt csirkét, hazaviszi, jóízűen megeszi és eszébe sem jut, hogy ez az eledel valaha élő állat volt. Azt meg még inkább nem tudja a modern városlakó, hogy milyen előzmények után kerül a fazekába a hús.

   Bizonyára csak az ezzel foglalkozó szakemberek tudják, hogy évente 4-6 milliárd hímnemű csibét mészárolnak le világszerte, mert gyakorlatilag semmilyen gazdasági értéket nem képviselnek – írta az Index.hu

   Ezeket a csibéket, miután megállapítják a nemüket, leginkább élve ledarálják és maximum hüllőtakarmánynak használják fel, ami egyrészt kegyetlenség, másrészt elég nagy pazarlás. Ennek vethet véget az a módszer, amelyet német kutatók dolgoztak ki és amelyről a Guadrian írt cikket.
   A „Seleggt” fantázianevű módszerrel a kutatók a még ki nem kelt tojásról is mintegy 95 százalékos valószínűséggel meg tudják állapítani, hogy abból egy hím vagy egy nőstény baromfi bújna ki. Mindezt már 9 nappal a tojások megtermékenyítése után ki lehet mutatni, vagyis a 21 napos inkubációs időszak kevesebb mint felénél. Ezután a hím embriókat még tojás formában föl lehet használni takarmányként, anélkül, hogy éppen kikelt kiscsibéket kellene darálóba dobálni, a nőstényeket pedig ki lehet keltetni, hogy aztán tojótyúk vagy csirkehús legyen belőlük.
   A módszer úgy működik, hogy egy lézerrel egy 0.3 milliméteres ki lyukat szúrnak a tojásokba, amelyekből ezen nyíláson egy csöppnyi kis folyadék szivárog ki. Ezt a folyadékot elemzi aztán egy gép, amely pár másodperc alatt megállapítja, hogy milyen nemű embrió van a tojásban.
   Berlinben már november óta kaphatók olyan tojások, amelyeket ezzel a módszerrel szelektált tyúkok tojtak, a Rewe-csoport pedig jövőre az összes német üzletében árulni akarja a csibemészárlást teljesen kihagyó tojásokat – írta az Index.hu.