Rövidebb ideig élünk, mint élnek másutt és elégedetlenek vagyunk az egészségüggyel
A tudomány mai állása, ismeretei alapján mondhatjuk, hogy az embernek csak egy élete van és közel sem mindegy, hogy az milyen minőségű és mennyi ideig tart. Az élet hossza mellett az sem közömbös az egyén számára, hogy a száznál nagy valószínűséggel jóval kevesebb életévét milyen egészségben tölti el.
Az OECD tanulmányai egyértelműen arra utalnak, van összefüggés az egészségügyre költött pénz és az egészségi állapot között. Márpedig Magyarország mindkét téren jelentős lemaradást mutat, amelyre ezúttal nem más, mint a 2018-as Jó állam jelentés hívja fel figyelmet – írta a Napi.hu.
A magyar kormány számára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Közszolgálati Egyetem által elkészített 2018-as Jó állam jelentés górcső alá veszi a magyar egészségügyet, a magyarok egészségi állapotát és elég elszomorító következtetésekre jut. Az elemzésből kiderül, hogy az egészségben eltöltött életévek számát illetően Magyarországon 2005-2012 között nőtt a lakosság egészségben eltöltött életéveinek száma, a növekedés azonban 2012-ben megállt, s 2015-ig az EU átlaghoz képest 3 éves elmaradást regisztráltak. Ha a 65 évesek további egészségben elöltött életéveinek számát veszik számba, Magyarország lemaradása 3,5 év. A születéskor várható élettartamot illetően még nagyobb a különbség a magyar és az uniós átlag között: 2015-ben a magyar nők születéskor 4,3, a férfiak 5,6 évvel rövidebb életre számíthattak, mint egy uniós átlagpolgár.
Ráadásul országon belül magas az egészségegyenlőtlenség mértéke. Míg a Közép-Magyarországon élők várható élettartam nagyjából eléri az uniós átlagot, és viszonylag kicsi a lemaradás Nyugat- és Közép-Dunántúlon, addig az ország több részében élőknek átlagosan 4-7 évvel rövidebb élet jut, mint a központi régióban.
Nem állunk jól nemzetközi összehasonlításban az egészségügyi kiadásokat illetően sem. Magyarország 2015-ben a GDP 7,1 százalékát költötte egészségügyre, szemben a 8 százalékos uniós és a 8,9 százalékos OECD-átlaggal. A régiós társak közül a csehek és a szlovákok szintén 7,1, a lengyelek a GDP 6,5 százalékát költötték ugyanerre a célra. Kiugróan magasnak számít viszont ezen belül a magánzsebből fizetett rész, a 33,8 százalék, szemben az OECD országok 26,4 százalékos átlagával. Egyszerűbben: míg a magyarok a kiadások harmadát az adózott fizetésükből állják, az átlagos OECD-lakos csak a negyedét. Csehországban a kiadások 18, Szlovákiában 19, 2, Lengyelországban 30,2 százalékát fedezik az állampolgárok zsebből.
A Jó állam jelentés kiemeli: a közkiadások növelése indokolt. A jelentés az egészségüggyel való elégedettség vizsgálatára is kitér, eszerint a lakosok a leginkább a háziorvosi ellátással, legkevésbé a kórházi ellátással voltak elégedettek. A kórházak megítélése rosszabb, mint az egészségügyé általában. Kifejezetten kritikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy az állam mennyire színvonalasan látja el feladatait az egészségügy területén, ezt ugyanis egy 10-es skálán átlagosan mindössze 5,2-re értékelték – írta a Napi.hu.







