Divatja van manapság a dízelüzemű autókat kárhoztatni a klímaváltozásért, pedig messze nagyobb környezetszennyezők vannak e motoroknál. Például a szarvasmarhatartás, amely jelentősen növeli az üvegházhatású gázokat a légkörben, a fával, szénnel és hulladékkal fűtés, a káros anyagokat a légkörbe ömlesztő gyárak, vagy éppen a légi közlekedés.

   Bár a légi forgalom egységnyi, utaskilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása duplája a személygépkocsikénak, és 1990 óta meg is duplázódott a kibocsátás, a kerozinra mégsem vetnek ki ásványolaj-adót, a nemzetközi repülőjegyekre pedig áfát – kifogásolta a Verkehrsclub Österreich (VCÖ) osztrák környezetvédelmi szervezet a múlt héten publikált jelentése szerint. Erről az Infostart.hu számolt be.

   A közlekedési kérdésekre szakosodott osztrák környezetvédelmi szervezet jelentése rámutat, hogy az osztrák környezetvédelmi hivatal, az Umweltbundesamt adatai szerint a légiforgalom teljesítmény-egységenként, utaskilométerenként 451 gramm szén-dioxidot bocsát ki, dupláját a dízeles és benzines autókénak, nyolcszorosát a távolsági autóbuszokénak és több mint harmincszorosát a vasúténak.
   A légiforgalom 1990-ben 900 ezer tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe Ausztriában, tavaly pedig 2,3 millió tonnát, amely 1,5 millió személygépkocsi éves kibocsátásának felel meg. Az Európai Unióban a légiforgalom szén-dioxid-kibocsátása az 1990-es 83 millió tonnáról 2017-re duplájára, 164 millió tonnára emelkedett. Miközben a személygépkocsik szén-dioxid kibocsátása 60 százalékkal emelkedett 1990 óta Ausztriában, a közúti teherforgalomé pedig 91 százalékkal, addig a légiforgalomé 155 százalékkal.
   A VCÖ kihangsúlyozza jelentésében, hogy repülőgép-üzemanyag ára a légiforgalom magas emissziós értékei ellenre sem tartalmaz ásványolaj-adót, sőt a vasúti jegyekkel ellentétben a nemzetközi repülőjegyek árában nincs még áfa sem.
   Markus Gansterer, a VCÖ szakértője szerint mindaddig, amíg a kerozinra ára nem tartalmaz ásványolaj-adót, a repülőjegyek adóztatásával kellene egyenlő feltételeket teremteni az EU-ban. Véleménye szerint az Európán belüli vasúti összeköttetést kellene elsősorban fejleszteni, nagysebességű vasúti pályákkal kellene összeköttetést létesíteni a jelentősebb városok között. Ezzel a megoldással ki lehetne váltani az Európán belüli rövid repülőjáratokat, ezzel nagyban hozzájárulhatnak a klímacélok teljesítéséhez a közlekedésben – olvasható az Infrostart.hu írásában.