Akinek gázfűtés van a házában, lakásában, nem árt, ha rendszeres fohászkodik, hogy el ne romoljon a kazánja, mert akkor bizony igen nagy bajban lesz. Először is nemigen talál megbízható szerelőt, mert azok nagyrészt már külföldön vannak, másrészt, ha cserélni kell a berendezést, arra rámehet a család megtakarítása, ahogy az idegrendszere is.

   A kazáncserével járó ügyintézést vizsgálta meg a G7 portál és kiderült, már az megnehezíti az egyszerű polgár dolgát, hogy több szereplő bevonására lesz szükség, és a kazán beszerzése mellett minden szereplőnek jelentős pénzeket kell fizetnie, hogy végre meleg legyen a lakásban.

   Összefoglalva: a gáztervező megtervezi a cserét, ez nagyjából 100 ezer forintba kerül, a gázszolgáltatónak le kell adni a terveket, jóvá kell velük hagyatni, ezért is fizetni kell néhány tízezret. A kéményseprők előzetes és utólagos ellenőrzése szintén néhány tízezer forintba kerül, majd jöhet a gázszerelő, de az nem lehet akárki, csak a kazán forgalmazója által jóváhagyott szakember. Ez ma már nem csak a garancia miatt fontos, hanem törvényi előírás is. Ez is szűkíti a kínálatot, így aztán a gázszerelők 100-300 ezer forintot is elkérhetnek. És még mindig nincs vége, kell egy kéménykészítő, mert a kéményt a legtöbb esetben cserélni kell, ez szintenként újabb100-200 ezer forintba kerülhet.
   Eközben persze meg kell venni a készüléket is, amelyek közül 250-300 ezer forint a legolcsóbbak ára. Ha pedig a fűtési rendszert is korszerűsíteni akarja valaki – bár ez nem kötelező, a korábbi radiátorok és csövek helyett szükség lehet a modern kazánokhoz alkalmazkodó rendszerre –, újabb 1-2 millió forintos kiadás következhet.
   Összességében ma egy kazáncserét nem lehet igazán 700 ezer – 1 millió forint alatt megúszni, különösen akkor, ha valaki ragaszkodik a legális úthoz. Ez nem csak pénzben, hanem időben is drága. A szereplőkkel mind meg kell állapodni, ami rengeteg időt emészthet fel. Ráadásul elvileg ez alatt az idő alatt nem is lehetne használni a készüléket.
   A gázszolgáltató és a kéményseprők engedélyeinek megszerzése több hónapig is tarthat, ha valakinek a tél közepén elromlik a kazánja, biztosan nem tarthatja be a szabályokat, mert megfagyna. Igazából minden szereplő tisztában van vele, hogy életszerűtlenek, túlságosan bonyolultak a szabályok. De valahogy mégsem tesznek a szereplők konstruktív javaslatokat, a kormány napirendjén sincs ott ez a kérdés.
   Mindezeknek a hatására a KSH adatai szerint évről évre látványosan esik vissza a gázfűtés népszerűsége: a gázkazánok helyett a villany kazánok, elektromos padlófűtés, a gázkonvektorok helyett az infrapaneles villanyfűtés az alternatív megoldás a nagyvárosokban. Vidéken pedig a kandalló és a fafűtéses kályha hódít. A vezetékes gázt egyre többen köttetik ki. Hét év alatt 2,1 százalékkal csökkent a földgázhálózatra kötött háztartások száma, ez azt jelenti, hogy körülbelül 60 ezer háztartás állt át más fűtési módra.
   Még látványosabb a gázfűtés visszaszorulása a kisebb településeken: míg országosan 2011 és 2017 között 16 százalékkal csökkent a gázzal fűtő háztartások száma, addig Budapesten csak 5 százalékkal, a nagyobb vidéki városokban 19, a kisebbekben 20 százalékkal. A községben hét év alatt minden negyedik háztartás gázról más, jellemzően fafűtésre tért át – derül ki a G7 összeállításából.
   Mindez kiváló példa arra, hogy egy amúgy jogos és érthető szabályozást, amelyet a levegőszennyezettség csökkentése érdekében hoztak meg, hogyan lehet végtelenül bürokratikussá, jószerével betarthatatlanná tenni. Az sem elhanyagolható tény, nemhogy csökkenne a légszennyezettség, de a túlzott követelmények miatt inkább jelentősen megnő.