Világunkban minden mindennel összefügg. Ha például egy nemzeti jegybank mesterségesen alacsony szinten tartja országa pénznemének alapkamatját és emiatt a bankok a megtakarítások után semmi, vagy csak alig-kamatot fizetnek, akkor a nép egy része inkább otthon tartja a (kész)pénzét a komód fiókjában, vagy a konyhában egy fűszeres dobozban.

   Több mint 17 százalékkal emelkedett a háztartásoknál lévő készpénz állománya egy év alatt, és hasonló arányban nőtt a folyószámlabetétek mennyisége is. Ennek nyomán már majdnem 20 százalék a pihenő pénzek aránya a megtakarításokon belül – derül ki a Világgazdaság írásából.

   Csaknem 4500 milliárd forintot ért el az első fél év végén a háztartásoknál lévő készpénz állománya, ami amellett, hogy 17,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, egyben új rekord is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a készpénzállomány növekedéséhez leginkább a forintban tartott megtakarítások járultak hozzá, ezek mennyisége ugyanis 18,4 százalékkal emelkedett tizenkét hónap alatt, míg a valutában (leginkább euróban) tartott tartalékaik mennyiségét alig több mint 3 százalékkal növelték a háztartások.
   A látványosan emelkedő állomány miatt a készpénz aránya lassan, de szinte folyamatosan emelkedik a háztartások pénzügyi eszközein belül: a második negyedév végén már 8,7 százalékot ért el, szemben az egy évvel korábbi 8,2-del. A készpénzhez hasonló dinamikával növekszik a háztartások látra szóló és folyószámla betéteinek mennyisége is: ezekből júniusban 5468,5 milliárd forintnyit tartott számon az MNB, ami 18,2 százalékkal magasabb a 2017 derekán regisztráltnál, és szintén történelmi rekord.
   A pihenő pénzek arányának növekedése elsősorban az alacsony betéti kamatokra vezethető vissza: a jegybank statisztikái szerint júniusban a lekötött forintbetéteknél 0,27 százalékot ért el a szerződésekben szereplő átlagos kamatláb, az euróbetéteknél pedig 0,06 százalékot – írta a Vg.hu.