Filmekben számtalanszor látjuk, regényekben olvassuk, hogy mi is történik egy elhunyt ember végrendeletének felolvasásakor, hiszen sok családtag ettől várja sorsa jobbra fordulását. S bár a végrendelet szó, annak értelme szinte mindenki előtt világos, idehaza közel sem népszerű a végakarat írásba foglalása, pedig ezzel sok vita, ellenségeskedés lenne megelőzhető.

   A magyarok kilencven százalékának nincs végrendelete, aki pedig rögzítené végakaratát, nincs tisztában az erre vonatkozó szabályokkal – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK megbízásából készített online felmérésből.

   A kamara a múlt héten az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: számos tévhit és félreértés övezi a végrendelkezést. Példaként kiemelték, hogy a magyarok kétharmada szerint a szóbeli ígéret egyenértékű az írásba foglalt végakarattal. A polgári törvénykönyv szerint azonban szóban végrendelkezni csak speciális esetekben lehetséges, akkor, „ha az illető az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé”. Tehát általában nem tekinthető érvényes végakaratnak a családi összejöveteleken elhangzott szóbeli ígéret.
   Bár egyre többször készíti szakértő a végrendeletet, a közjegyzők tapasztalata szerint továbbra is rengeteg az otthon írt, a fiók mélyén lapuló végrendelet, amelyek között sok a hibás. A válaszadók kétharmada nem tudta azt, hogy egy aláírt, saját kezűleg írt végakarat nem igényli tanúk jelenlétét és aláírását, de ha géppel írják, minden oldalát alá kell írniuk tanúknak és a végrendelkezőnek is.
   A közjegyzők szerepével kapcsolatosan is sok a félreértés. A megkérdezettek több mint 60 százaléka elegendőnek gondolja közjegyzőnél letétbe helyezni végrendeletét, holott ez önmagában még nem garancia arra, hogy tartalmilag is érvényes a dokumentum. A kutatás arra is rámutatott, hogy nem csak a végrendelkezés formai és tartalmi szabályai terén vannak hiányosságok. A magyarok hatvan százaléka nem tudja, hogy az öröklésből kizárás nem egyenlő a kitagadással. Érvényes kizárás esetén a törvényes örökösök meghatározott körét megilleti a köteles rész, az a minimumrész, amely az örökösöknek a törvény szerint jár. A kitagadottat ez nem illeti meg, de a kitagadásnak törvényben rögzített, szigorú feltételei vannak.
   A végrendelkezési hajlandóságot tekintve úgy látja a kamara, hogy egyre tudatosabbak a magyarok. A kérdőívet kitöltők harmada ugyanis úgy nyilatkozott, hogy tervez végintézkedést tenni, a megkérdezettek négyötöde pedig szakértői segítséget is igénybe venne végrendelete elkészítéséhez.
   A lakosság végrendelettel kapcsolatos tudását és szokásait vizsgáló felmérés, több mint ötszáz ember online megkérdezésével készült a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából – olvasható a közleményben.