Aki éppen most tanul egy idegen nyelvet, a szavak bemagolásán, a nyelvtan megértésén túl azzal is szembesülni kényszerül, hogy meg kell értenie az adott nyelven anyanyelvként beszélő emberek gondolkodását, ami bizony igencsak jelentősen eltérhet a magyar nyelvűekétől.

   Ráadásul kiderült az is, hogy egy nyelv használatával megváltozik az emberek világról alkotott képe, vagyis, ha megtanulunk egy új nyelvet, annak drasztikus hatása van a gondolkodásunkra is – írta a Hvg.hu.

   Spanyol és német anyanyelvű embereket megkértek arra, hogy írjanak le jelzőkkel egy bizonyos hidat. Mindkét nyelv használ hímnemű és nőnemű főneveket, a németben a híd nőnemű, a spanyolban pedig hímnemű. A kérdés az volt, hogy ez vajon befolyásolja-e a gondolkodásukat.
   A kísérlet során a németek olyan jelzőket mondtak, hogy gyönyörű, kecses – amelyekkel tipikusan nőket szoktak jellemezni, míg a spanyolok az erős és hosszú szavakat használták – amelyeket a férfiassággal szokás asszociálni.
   Az ötlet, hogy a nyelvünk hatással lehet a gondolkodásunkra nem új, nyelvi relativizmusnak vagy Sapir–Whorf-hipotézisnek hívják. Eszerint az anyanyelvünk nem csupán arra való, hogy a gondolatainkat formába öntsük vele, hanem azt is meghatározza, hogyan látjuk a világot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy más anyanyelvűek mást vesznek észre, máshogyan elemzik a történteket, eleve más alapokra épül a tudatuk.
   A berlini Humboldt Egyetem tudósai most kimutatták, hogy a nyelvi fogalmak olyannyira kihatnak az észlelésünkre, hogy például hatással lehetnek arra, hogy látunk-e vagy sem egy bizonyos színárnyalatot. A kutatást vezető Martin Maier és Rasha Abdel Rahman 28 görög, 29 német és 47 orosz anyanyelvi beszélőt vizsgált. A görög és az orosz nyelvben is van külön szó a világoskékre és a sötétkékre, de nincs egy szavuk a kékre. A németben a magyarhoz hasonlóan van egy adott szó a kékre, és annak árnyalatait úgy fejezik ki, hogy az alapszóhoz jelzőt illesztenek: világos, vagy sötét kék.
   Az önként jelentkező résztvevőknek 13 különböző ábrát mutattak, amelyeken színes formák voltak a színes háttér előtt. Az ábrákon egy bizonyos ponton egy szürke félkör jelent meg. Ötből négy esetben egy háromszög is feltűnt a képeken, és a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a résztvevők ezt észreveszik-e. Az agyi aktivitás méréséhez EEG-t használtak. A háromszög pedig vagy világoskék volt egy sötétkék, kör alakú háttér előtt, vagy világoszöld a sötétzöld kör előtt, illetve világos/sötétkék a világos/sötétzöld háttér előtt. A jelentkezőket arra kérték, hogy mondják meg, hány háromszöget láttak.
   Érdekes módon a görög nyelvűek hajlamosabbak voltak észrevenni a háromszöget, amikor az világoskék színű volt a sötétkék előtt vagy fordítva, de ugyanez nem ment nekik a zöld árnyalatok esetében. A németül beszélők számára nem jelentett különbséget, hogy kék vagy zöld színeket látnak-e, míg az oroszul beszélők, a göröghöz hasonlóan szintén könnyebben látták meg a kék árnyalatokat.
   A tudósok maguk is elismerték, hogy kis számú résztvevővel dolgoztak, de szerintük így is egyértelmű, hogy az anyanyelvnek hatása van az észlelésünkre – derüli ki a Hvg.hu cikkéből