Az elmúlt közel három évtized első húsz évében tapasztalható – folyamatosan csökkenő – érdeklődés a közélet és a politika iránt a 2010. évi, és különösen az idei áprilisi országgyűlési választások óta látványosan elhalni látszik, ráadásul a kormánypropaganda hatalmas zaja minden más hangot el is nyom. Mára egy felmérés szerint a magyar emberek teljes passzívitásba vonultak e téren.

   A politikai részvétel az egészséges demokrácia velejárója. Minél többen vállalnak szerepet különböző formában a politika és közélet alakításában, annál nagyobb az esélye annak, hogy meghallják a döntéshozók az „átlagember” hangját – írta a Pew Research Center, amely 14 országban végzett felmérést a témában összesen 14 875 ember megkérdezésével. Minderről a Ténygyár.hu írt.

   A Magyarország mellett Argentínában, Brazíliában, Dél-Afrikai Köztársaságban, Fülöp-szigeteken, Görögországban, Indonéziában, Izraelben, Kenyában, Lengyelországban, Mexikóban, Nigériában, Olaszországban és Tunéziában végzett kutatásból kiderül: a magyarok hihetetlen módon eltávolodtak a politikától, szavazni ugyan hajlandóak vagyunk, de a túlnyomó többségünk semmilyen más formában nem vesz részt a közéletben. Márpedig ez, függetlenül attól, hogy mit gondolunk a kormányról, igen súlyos probléma, azt jelzi, hogy a magyarok lényegében lemondtak arról, hogy aktív cselekvéssel változtassanak a jövőjükön.
   Magyarország lényegében a politikai részvétel minden formáját tekintve a legutolsó a felmért országok közül. Ez alól a szavazás kivétel, a megkérdezett magyarok 72%-a mondta, hogy részt vett az elmúlt évben valamely voksoláson. De például a tüntetéseken való részvételben utolsók vagyunk a 14 felmért állam között. 2016-ban és idén is a magyarok mindössze 2 százaléka vallotta, hogy részt vett bármilyen politikai cél érdekében folytatott tüntetésen, és csupán 12 százalék mondta azt, hogy az elmúlt évben ugyan nem tett ilyet, de bizonyos esetben elképzelhetőnek tartaná ezt.
   A felmért 14 ország közül a nyílt diktatúrába fordult Fülöp-szigeteket kivéve a magyarok tiltakozási hajlandósága a legalacsonyabb. Míg a magyarok 80%-a utasította el, hogy akár a múltban részt vett, akár a jövőben részt venne politikai jellegű tiltakozáson, addig a lengyeleknek csupán 60, a görögöknek 47, az olaszoknak 51 százaléka tette ezt.
   A magyarok négyötöde kizárja, hogy politikai vagy társadalmi kérdésekben véleményt nyilvánítson, vagy akár kommentet írjon a közösségi médiában, e tekintetben Magyarország szintén utolsó a felmért államok közül. Egészen meglepőnek tűnhet, hogy mindössze a magyarok 5%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben posztolt vagy kommentelt politikával kapcsolatban. Ez az arány Izraelben 14%, Olaszországban 13%, Brazíliában 19% és csak Lengyelország (6%) és Görögország (5%) produkált a magyarokéhoz hasonló alacsony arányokat. Ezek után aligha meglepő, hogy legutolsók vagyunk önkéntességben is: hazánk polgárainak mindössze 4 százaléka állította, hogy 2017-ben önkéntesen részt vett valamely politikai, vallási vagy jótékonysági szervezet munkájában – olvasható sok más adat mellett a Ténygyár.hu összeállításában.