Amikor az ember rutinból vásárol, vagyis többnyire a megszokott termékeket veszi le a polcról, nagyjából tudja, hogy mi, mennyibe kerül. Aztán szeme az árcédulára téved és meglepődik, mert mintha legutóbb ez kevesebb lett volna. A megállapítás a legtöbb esetben igaz.

   Ahogy az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrégiben közzétett adataiból kiderült, közel hat éve nem volt olyan magas az infláció, mint idén szeptemberben. Az éves pénzromlás ugyan csak 3,6 százalékos volt, ami nem tűnik magasnak, ennek ellenére sokaknak szokott az az érzete lenni, hogy például az élelmiszerek a hivatalos átlagnál nagyobb mértékben drágulnak – olvasható a G7.hu portálon.

   A G7 összehasonlította az árakat és megvizsgálta, hogy mennyire drágultak nálunk és az EU más országaiban az élelmiszerek 2010 óta.
   Az Eurostat adatai szerint 124,3 százalékon áll a mutatónk, ami azt jelenti, hogy ma 124,3 forintot kell fizetni azért, amiért 2010-ben még csak 100-at kellett. Ugyanez másképp: egy 2010-ben 15 ezer forintba kerülő bevásárlókosár tartalmáért ma 18,6 ezer forintot kell fizetni a kasszáknál. Az unióban a negyedik helyen állunk ebből a szempontból, vagyis a tagállamok döntő részében nem volt ekkora drágulás, gaz, csökkenést csak Írországban mértek. Az Alapblog.hu egy másik összehasonlítást is közölt, amelyet az Észt Statisztikai Hivatal jelentésében talált meg. E szerint, ha 2005-öt vesszük 100 egységnek, akkor Magyarországon legnagyobb a drágulás, már majdnem 180 forintba kerül az, ami 13 éve még csak 100 volt.
   Az élelmiszerek drágulása természetesen nem árul el semmit az élelmiszerek ára között lévő országonkénti eltérésekről, és pusztán ez az összehasonlítás nem mond sokat az életszínvonal változásáról sem. Ehhez legalább az egyes országok GDP-változását és átlagkereset alakulását is figyelembe kellene venni, de a nagyarányú élelmiszerdrágulás ennek ellenére sem túl jó jel – olvasható a G7.hu írásában.