A sör utáni vágy miatt kezdett mezőgazdaságba az emberiség

sorkeszites okor inkart comA sörkedvelők már jó ideje hivatkoznak arra a tényre, hogy már az ókori egyiptomiak is előállították és itták a kedvelt alkoholos italt. A nemrégiben előkerült újabb régészeti leletek már azt bizonyították, hogy a sörkészítés tudománya évezredekkel korábban is az emberiség birtokában volt. Vagyis csak jó lehet a sör.

   Bizonyíték híján eddig csak feltételezték, hogy az emberiség mezőgazdasági forradalmának alapmotívuma volt a különféle gabonák magvainak szénhidrátjait etil-alkohollá és szén-dioxiddá bontó erjedés felfedezése, majd irányíthatóvá szelídítése – írta a Qubit.hu.

   A sörkészítés tárgyi kellékei ugyanis már csak olyan korszakokból kerültek elő, amelyeket jóval megelőzött valamiféle fejlettebb agrárkultúra. Ezek alapján a régészek és a gasztrotörténészek biztosan csak azt állíthatták, hogy az ókori Mezopotámiában és az Egyiptomi Birodalomban már iparszerűen zajlott a különféle gabonasörök készítése.
   A nemzetközi régészeti szemle, a Journal of Archeological Science októberi, de már most olvasható számában megjelent tanulmány azonban arról számol be, hogy a mai Izrael területén 13 ezer évvel ezelőtt virágzó Natúf kultúrában már ismerték a nedűt.
   A Li Liu, a Stanford Egyetem őskori kultúrákat kutató nyelvésze vezette kutatócsoport – köztük a lengyel tudományos akadémia kötelékében dolgozó Lengyel György – arra jutott, hogy az addig halászó-vadászó-gyűjtögető közel-keleti emberek kifejezetten a sör miatt váltottak életmódot. Vagyis, hogy a feltételezhetően szakrális és/vagy gyógyító célzattal fogyasztott alkoholos ital kiváltotta mámor és az az utáni vágy vezérelte a homo sapienst a letelepedett mezőgazdálkodás, hovatovább a civilizációépítés útjára.
   Li Liu és kollégái a korai Natúf kultúra temetkezési helyeként is azonosított izraeli Raqefet-barlang leletanyagát elemezve vélik bizonyítani állításaikat. Az itt talált, időszámítás előtti 13700 és 11700 közötti időszakból származó növényi maradványok és tárgyi emlékekből (egyebek mellett a sziklapadlóba vájt edényforma üregekből) ősi fermentálási – erjesztési – technológiák létére következtettek – derül ki a Qubit.hu cikkéből.