A második világégést követő néhány évtizedben hála a nagyon olcsó közkönyvtáraknak és a könyvek alacsony árának, divat volt az olvasás. A televíziózás elterjedésével sokan váltottak át a könyvek olvasásáról a képernyő nézésére, majd a számítástechnika, internet, okostelefon tömeges elterjedésével – bár a neten is sokat kell olvasni – a könyvek olvasása már egy egyre szűkülő réteg hobbijává lett.

   Egy negyven évet (1976–2016) felölelő amerikai tanulmányban a kutatók a fiatalok médiafogyasztását vizsgálták. A digitális média használata 2006 óta növekszik drasztikusan, tíz év alatt megduplázódott, és már napi hat órát tesz ki átlagban egy fiatal életében – írta a Ténygyár.hu.

   A digitális aktivitáson belül a közösségi oldalak használata a leggyakoribb, manapság egy tizenkettedikes (nagyjából egy 18 éves) mindennap legalább egyszer látogatja ezeket. A másik népszerű időtöltés a videójáték, amely napi átlag másfél órára növekedett, emellett pedig tízből egy gyerek legalább 40 órát tölt hetente a gép előtt.
   Természetesen a neten töltött idő mástól veszi el a figyelmet. A moziba járás már korántsem annyira népszerű Amerikában a fiatalok körében, mint korábban. Míg régebben a megkérdezettek 70%-a állította azt, hogy legalább havonta egyszer moziba ment, mára ez csak 50%-ra csökkent. A kutatók szerint nem a VHS és a DVD megjelenése okozta ezt a csökkenést, a mozizás ugyanis a ’70-es években is olyan népszerű volt, mint a kétezres években. Akkor kezdett csökkenni ez a tevékenység, amikor megjelentek az első olyan online streaming-szolgáltatók, mint a Netflix 2007-ben.
   Persze nemcsak a mozitól vette el a digitális média az időt, hanem a barátoktól is. Ma a fiatalok kevesebbet találkoznak a barátaikkal, mint az előző generációk tették. Ennem közrejátszik, hogy online bármikor elérik őket, és folyamatos kapcsolatban lehetnek akkor is, ha egyikük éppen a világ másik végén nyaral.
   A legnagyobb csökkenés az olvasásnál figyelhető meg. 1980-ban a tizenkettedikesek 60%-a mondta azt, hogy olvasott olyan könyvet, újságot vagy folyóiratot mindennap, amelyik nem az iskolához kapcsolódott, 2016-ra pedig ez 16%-ra zuhant. Megháromszorozódott az olyan fiatalok száma, akik nem olvastak az elmúlt évben időtöltésként könyvet. Három gyerek közül egy biztosan nem olvas szórakozásból egyáltalán.
   A mai fiatalok olvasnak ugyan, de inkább csak rövid szövegeket, Instagram- és Facebook-posztokat, nem pedig olyan olvasmányokat, amelyek segítenék őket a kritikus gondolkodás kialakításában. Ez persze a felsősoktatási jelentkezésre és eredményességre is hatással van, hiszen az, aki nincs hozzászokva az olvasáshoz, nehezen tart lépést egy szemeszter tananyagmennyiségével – derül ki a Ténygyár írásából.
   Sajnos nem lehet illúziónk arról, hogy a magyar fiatalok szívesebben vesznek irodalmi alkotást a kezükbe, még a kötelező olvasmányokat is inkább ismerik meg videóból, ha azt a regényt, novellát már feldolgozták filmként.