Diákként az ember, úgy érzi, hogy a világ valamennyi ismeretét, tudását el akarják sajátíttatni vele. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol még mindig poroszos oktatás zajlik, amely szerint a diákba minél több tudást kell beletölteni, pedig ez a magolás alapú tanítás rosszabb eredményekkel jár mint a nyugati társadalmak megértésen és alkalmazáson alapuló oktatása.

   A magyarok mintegy fele úgy érzi, hogy a napi munkájához használt tudásának csak kevesebb, mint felét szerezte az iskolában – derül ki az OTP Bank megbízásából a Ténygyár Kft. által készített reprezentatív kutatásából, amely a munkavállalók tudásszerzési forrásait, fejlődési igényüket és ebben a munkáltató szerepét vizsgálta. Minderről a Computerworld.hu írt.

   A válaszok alapján jellemzően felnőttként inkább a munkahelyünkön szerezzük meg az igazán lényeges gyakorlati tudást. Minden második válaszadó úgy gondolja, hogy a munkáltató feladata a dolgozók fejlesztése, azonban csak minden hetedik munkavállaló nevezi meg fejlődési lehetőségként a cége által biztosított képzéseket, tréningeket.
   Az eredményekből kiolvasható, hogy a munkavállalók 31 százaléka a fejlődés biztos útját abban látja, ha maga jár utána a dolgoknak, 28 százalékuk pedig a kollégáktól tanul. A tréningek, továbbképzések jelentik a kapaszkodót a résztvevők 14 százaléka számára. Ugyanakkor a munkavállalók elvárják a munkahelyi képzések megszervezését. A válaszokból kiderül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka a munkáltató feladatának tartja a dolgozók képzésének, fejlesztésének biztosítását – olvasható a Computerworld.hu írásában.