Nagyon kevés ember akad, aki ne szeretné a hagyományos magyar téliszalámit. E csemegéhez a múlt évszázad második felében sokszor csak igen ritkán, vagy komoly kapcsolatokkal lehetett csak hozzájutni. Ma már sok változata kapható, de a klasszikus ízű hazai mai is kedvenc. Na, de miért téli a szalámi?
A szalámi egy olasz klasszikus, a magyar változat tulajdonképpen ezeknek a nemespenésszel érlelt, disznóhúsból készült termékeknek a leszármazottja – írta a Nosalty.hu/ízhuszár.
A szalámi gyártásához a nagy súlyú, idősebb sertés húsát és a zsírszalonnáját nem darálják, hanem nagyon apróra vágják. A hétpecsétes titokként kezelt fűszerkeverékkel ízesített húst bélbe töltik, majd két hét alatt megfüstölik.
A szalámi ezután speciális érlelő tornyokba kerül, ahol száz napig megfelelő páratartalom és hőmérséklet segíti a finom nemes penész kialakulását. A korszerű hűtéstechnika alkalmazása előtt csak télen voltak alkalmasak a körülmények a szalámi érleléséhez, tehát innen ered a szalámi neve. Az 1950-es évektől a modern hűtési technológia miatt a téliszalámi már csak nevében őrizte meg szezonális jellegét. Azóta már bármely évszakban elő lehet állítani ezt a karakteres ízű húskészítményt.
A szalámi története idehaza a 19. századig nyúlik vissza. A szegedi Pick Márk 1869-ben alapította meg vállalkozását, majd Olaszországból hozott munkásokat, akik segítségével 1885-ben kezdte meg a szalámi nagyüzemi gyártását – olvasható a Pick Szalámi és Szegedi Paprika Múzeum honlapján. Nem véletlen, hogy az első téliszalámik elkészítésében olaszok is segítették Pick-et. 1888-ban Herz Ármin is piacra dobta a Duna mellett, Budapesten gyártott olasz-típusú szalámiját. Ez a termék annyira sikeres lett, hogy az 1896-os Millenniumi Kiállításon Nagydíjat nyert, majd 1900-ban, a Párizsi Világkiállításon szintén nagydíjat kapott. Érdekes tény, hogy később a Herz és a Pick is a Bonafarm Csoporthoz került. A két rivális immár egy csónakban evez, bár az is igaz, hogy a két cég már 1931-ben is felosztotta egymás között a szalámi ipart 40-40 százalékban – a maradék 20 százalék a debreceni Vidoninak jutott.
Manapság nagyon óvják a hagyományos szegedi és budapesti receptet. Ennek megfelelően a „Szegedi” és a „Budapesti” elnevezésű, eredetvédett téliszalámik csak azok lehetnek, amelyeket Szeged közigazgatási határain belül, illetve Budapest és a Dunakanyar egy kilométeres körzetében gyártanak, helyi sertésekből. Ennek megfelelően nagyon kevés ilyen termék készül. A Herz Classic téliszalámi és a Pick téliszalámi csak abban különbözik az eredetvédett termékektől, hogy az alapanyagul szolgáló sertések az ország egész területéről származhatnak – derül ki a Nosalty.hu/ízhuszár összeállításából.