A választást megelőző években ömlött ránk a kormánypropaganda. Az óriásplakátok, a televíziók kikerülhetetlen társadalmi célú reklámjai mellett a nyomtatott sajtó is részesült az állami pénzekből, de messze nem az olvasottság, eladott példányszámok arányában. Éppen ellenkezőleg.

   Míg a G7 számítása alapján tavaly kizárólag ellenzéki újságok kerültek be az öt legnagyobb példányszámban eladott napi- és hetilap közé, a hirdetések döntő többségét három, az olvasottságában messze elmaradó kormányszócső kapta.

   A G7 összesítése alapján 2017-ben a legnagyobb példányszámban eladott újságok sorrendben a HVG (31 ezer példány), a Népszava (19 500), a Magyar Nemzet (14 600), a Magyar Narancs (13 000) és a 168 Óra (12 ezer) voltak. A legtöbb hirdetést azonban mégis a Magyar Idők kapta 897 millió forinttal, a második legtámogatottabb a Figyelő (780 millió Ft) és a Magyar Hírlap (637 millió Ft) lett.
   A kutatásból az is látszik, hogy a Figyelőt mindössze 3850 példányban adták el hetente átlagosan tavaly, és folyamatosan csökkent az év során a lap olvasótábora. Ennek ellenére arányaiban a Figyelőnél nőttek legnagyobb mértékben a hirdetések. Több mint 780 millió forint értékben reklámoztak állami szervezetek, önkormányzatok és állami tulajdonú cégek 2017-ben a lapnál, miközben a másik négy hetilaphoz összesen kevesebb, mint tizedannyi állami hirdetés folyt be. Annak ellenére, hogy ezek összesített példányszáma tizenhétszerese a Figyelőének.
   A kormánykritikus Népszavának azonban kedvezett a tavalyi év: jól látható változás állt be az új tulajdonos érkezése óta. Attól kezdve az állami hirdetések lényegesen megnőttek, 260 millió forintra emelkedtek az év végéig, ami majdnem huszonhétszer annyi, mint volt 2016-ban. De még így sem közelítette meg a sokkal kevesebb példányban fogyó Magyar Idők és Magyar Hírlap által elért állami hirdetési bevételeket – derül ki a G7.24.hu összeállításából.