Az egészség dolgaival kapcsolatban az emberek sokszor jobban hisznek, a barátoknak, családtagoknak, az internetnek, mint a doktoroknak, így aztán számtalan tévhit terjeng a világban. A legtöbb nem okoz bajt, de vannak, amelyek akár életveszélyes helyzetet is teremthetnek. 

   Rengeteg egészséggel kapcsolatos tévhit és féligazság létezik, amelyek többsége ártalmatlan, de amikor már az orvosok is kezdik elhinni ezeket, az némi aggodalomra ad okot. A British Medical Journal folyóiratban megjelent egyik tanulmány több ilyen gyakori tévhitet boncolgat – írta a Vital.hu.

   Aaron Carroll, az Indianai Orvostudományi Egyetem gyermekorvosa, a tanulmány egyik szerzője elmondta, azért kezdtek aggódni a jelenség miatt, mert sok téves nézetet az orvosok egy része is átvett, és a betegeiknek is átadják az ilyen információkat. Ráadásul a média is ezektől a féligazságoktól hangos. Ilyen tévhit például, hogy a leborotvált szőr gyorsabban nő, durvább és sötétebb színű lesz. Tény ugyanakkor, hogy egy 1928-ban végzett klinikai kísérlet is bizonyította, hogy a borotvált szőrzet helyén újranőtt szőr nem sötétebb vagy vastagabb, továbbá gyorsabban sem nő, mint a nem borotvált. Az újabb kutatások is sorra ezt támasztották alá. Carroll elmondta, hogy a leborotvált szőrszál tompa véggel nő, ezért vastagabbnak látszik, mint valójában. Az újonnan kinőtt szőrszál pedig azért sötétebb, mert a nap vagy a kémiai anyagok még nem szívták ki.
   Sokan állítják, hogy naponta legalább nyolc pohár vizet kell inni. Ez tévhit. Dr. Rachel Vreeman, az egyetem másik kutatója szerint nincs orvosi bizonyíték arra, hogy ilyen sok vízre lenne szükségünk. Ez a mítosz az amerikai Táplálkozási Tanács egy 1945-ben kiadott ajánlására vezethető vissza, amely napi nyolc pohár folyadék elfogyasztását javasolja. Az idő múlásával a folyadék szót vízzel helyettesítették, pedig a zöldségek, a gyümölcsök, a kávé és más folyadékok is számítanak.
   Tévhit, hogy a köröm és a haj a halál után is nő. A megkérdezett orvosok először azt gondolták, ez igaz. Amikor azonban átgondolták, rájöttek, hogy lehetetlen. Vreeman elmondta, hogy a bőr kiszáradásával a lágy szövetek, különösen a bőr összehúzódik, és a köröm sokkal feltűnőbbnek látszik a kiszáradt bőr mellett. Ugyanez igaz a haj esetében is. Mivel a bőr visszahúzódik, a haj jobban kiemelkedik.
   Tévhit, hogy agyunknak mindössze 10 százalékát használjuk. Az orvosok is tévesen emlegetik az Albert Einsteinnek tulajdonított kijelentést. Az MR, PET és más képalkotó vizsgálatok azonban nem mutatnak inaktív agyi területeket. Az agysejtek a vegyületek feldolgozását követő anyagcsere-vizsgálatok során sem mutatnak inaktív területeket.
   Tévhit, hogy a félhomályban olvasás rontja a látást. A kutatók nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy ez maradandó látáskárosodást okozna. Az igaz, hogy megterheli a szemet, és átmenetileg csökkenti a látásélességet, ez azonban pihenés után elmúlik.
   Tévhit, miszerint a pulykaevés álmosít. Még maguk a tanulmány szerzői is elhitték, amíg kutatásuk során meg nem vizsgálták a kérdést. Az elmélet alapja az, hogy a pulykában található egyik vegyület, a triptofán, álmosságot okoz. A valóságban azonban a pulykában sincs nagyobb mennyiség ebből a vegyületből, mint a csirke- vagy marhahúsban.
   Tévhit, hogy veszélyes a mobiltelefon a kórházakban. Valójában nem történt még olyan haláleset, amely alátámasztaná ezt a feltételezést. A kevésbé súlyos interferenciákról szóló történeteket pedig többnyire elbeszélésekből ismerjük. Egy kutatásban a mobilok csupán az orvosi műszerek 4 százalékánál okoztak interferenciát, de csak akkor, amikor 90 centiméternél közelebb voltak a készülékhez – derül ki a Vital.hu összeállításából.