Egy ideje szinte minden nap kapunk figyelmeztetést az adatainkat kezelő cégektől, szervezetektől, hogy a GDPR értelmében megváltoztatták adatkezelési szabályzatukat. A sok ilyen jellegű hírlevél között, mint kiderült, adathalászok is előfordulnak, akik ellen éppen védeni akar bennünket az új európai szabályozás.

   Ahogy arról a Vétó is beszámolt, május 25-én lépett hatályba az Európai Unió új általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR. Ennek kapcsán végzett országosan reprezentatív kutatást a Ténygyár arról, hogyan gondolkodnak az emberek a személyes adataik kezeléséről – olvasható a Ténygyár.hu portálon.

   A kutatásból az derült ki, hogy a magyarok többsége meglehetően tudatos; legalábbis annak vallja magát. A többség ugyanis tisztában van azzal, hogy nem mindenki kezeli az elvárható diszkrécióval a birtokába került adataikat.
   A kutatás szerint a magyarok mindegy harmada igen könnyen adja személyes adatait egy regisztráció vagy online nyereményjáték során, nem igazán zavarja, hogy az adatokat egy cég tárolhatja, értékesítheti, vagy akár vissza is élhet velük. Mindössze 22 százalék válaszol kifejezetten nehezen, ha a nevét, címét, lakóhelyét, végzettségét, keresetét vagy egyéb jellemzőjét kérik tőle.
   A magyarok mindössze 7 százaléka gondolja, hogy a személyes adatai teljes biztonságban vannak, és csak további 13 százalék érzi biztonságosnak az adatkezelést. Ezt azt jelenti, hogy tízből nyolc magyar észlel vagy feltételez bizonyos problémákat és hiányosságokat a cégek vagy állami szervek adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban.
   Nagyon sokan, 83 százaléknyian törölnék személyes adataikat az internetről. A magyarok negyede mindent, 31 százaléka az adatok nagy részét, 27 százalék pedig csak néhány dolgot felejtetne el szívesen az adatait tároló cégekkel vagy állami szervekkel.
   Lenne is mit töröltetni a netről, hiszen a lakosság közel egyharmada saját bevallása szerint legalább 20 helyre elszórta már személyes adatait. Nem meglepő módon, minél fiatalabb valaki, annál többször árult már el magáról információkat, a 18-39 éves korosztályban lényegében nincs olyan, aki ne került volna már ilyen helyzetbe. Célja és szándéka szerint éppen őket védené az új uniós adatvédelmi irányelv, a GDPR – írta a Ténygyár.hu.