Nem vitás, jól el lehet lenni Magyarországon idegennyelvtudás nélkül is. Aki szólni akar hozzánk, jó, ha beszéli a nyelvünket, ránk ne nagyon számítson, hogy németül, angolul, vagy éppen spanyolul válaszolunk kérdésére. Tisztelet a kivételeknek, sajnálatosan sokan gondolkodnak így.

   Az Európai Unióban a magyar fiatalok állnak legrosszabbul a nyelvtudás szempontjából. Ez a rövid tanulsága az Eurobarometer szerdán publikált legutóbbi jelentésének – olvasható a G7.24.hu oldalon.

   Az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés elsősorban a 15 és 30 év közötti uniós állampolgárok külföldi tapasztalatszerzési hajlandóságát vizsgálta, a kutatás során a nyelvtudásra is rákérdeztek. Ebből derült ki, az egész EU-ban csak egy ország van, ahol nagyobb arányban képtelenek idegen nyelven kommunikálni a fiatalok, mint nálunk. De egyrészt ez az ország hamarosan nem lesz az unióban, másrészt az ott élők anyanyelvét a világon mindenhol beszélik, ami elég kényelmes helyzetet teremt számukra. Természetesen Nagy-Britanniáról van szó.
   Az Egyesült Királyságban a fiatalok közel 70 százaléka csak egy nyelven ír és olvas, ehhez képest a mi 29 százalékunk akár jónak is mondható, a gond csak az, hogy nyilván nem a britek az összehasonlítási alap. Márpedig rajtuk kívül mindenki jobb nálunk nyelvtudásban, még a többségében ugyancsak angolul beszélő írek, és a külföldön hivatalos nyelvükkel szintén jól elboldoguló franciák és belgák is.
   A nem világnyelvet beszélők közül utánunk a portugálok állnak a leggyengébben, náluk 19 százalék tud csak egy nyelven kommunikálni, majd a románok jönnek, akiknél ez az arány 17 százalék. Ezzel szemben Litvániában, Luxemburgban, Svédországban, Hollandiában, Máltán és Dániában a megkérdeztettek több mint 95 százaléka ír és olvas minimum két nyelven. Sőt a luxemburgiak 70 százaléka legalább 4 nyelvet ért.
   Hasonlóan kiábrándító eredményeket hoztak azok a kérdések, amelyben az idegen nyelvű oktatásra kérdeztek rá a felmérés készítői. A magyar fiatalok fele csak akkor érzi magát kényelmesen, ha magyarul tartanak előadást a tanárai. Ez a britek után megint csak a második legmagasabb arány. Az uniós átlag 33 százalék, de a tagállamok felében ötből négy diák számára nem jelent gondot, ha idegen nyelven oktatják.
   Mindenezek ismeretében különösen érdekes, hogy a magyar fiatalokban van a legkisebb hajlandóság arra, hogy új nyelvet tanuljanak. Közel 40 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem szeretne ilyen dolgokkal foglalkozni, négyszer annyian, mint Horvátországban és háromszor többen, mint Romániában.
   Azok közül, akik nyelvet akarnak tanulni, a legtöbben a spanyolt választanák itthon, és ez az Európai Unió egészére is igaz. A 28 tagállamból 19-ben nyerte ezt a versenyt a spanyol, hatban a német, kettőben a francia futott be. Az egyetlen hely, ahol nem uniós nyelv a legvonzóbb Ciprus: az ott lakók negyven százaléka, ha tehetné, oroszul tanulna – derül ki a G7.24.hu írásából.