A Föld mágneses mezeje védi a bolygón lévő életet a világűrből érkező halálos sugárzással, különösen a napszél elektromosan töltött részecskéivel szemben. Ez a védőpajzs azonban nem stabil, a mágneses mező globális ereje a feljegyzések 1840-es kezdete óta mintegy 5 százalékkal csökkent évszázadonként.

   Egy földtörténeti elemzés szerint nem várható a Föld mágneses pólusváltása annak ellenére, hogy számos kutató ennek jeleként értelmezi a dél-atlanti anomáliát.

   1840 óta az Atlanti-óceán déli része felett egy gyenge zóna képződött, amelyben megnövekedett sugárzási aktivitás figyelhető meg. A kutatók ezt a jelenséget dél-atlanti anomáliaként jegyzik, és arról vitáznak, hogy vajon ez a mágneses pólusváltás előjele-e.
   Maxwell Brown és Monika Korte, a potsdami Német Geológiai Kutatóközpont munkatársai és kollégái a PNAS tudományos lapban bemutatott kutatásaikkal véget vetnek a spekulációknak: földtörténeti elemzésük eredményei ellentmondanak a várható pólusváltás elméletének. Ezek szerint az elmúlt 50 ezer évben legalább kétszer lépett fel hasonló anomália az Atlanti-óceán déli része felett, de a mágneses mező mégis újra megerősödött, nem történt pólusváltás.
   Földtörténeti szempontból a pólusváltás nem ritka jelenség, átlagosan minden 250 ezer évben megfordul a Föld mágneses mezeje. Az utolsó tartós pólusváltás 780 ezer éve következett be, és gyorsan, legfeljebb egy évszázad alatt végbement. Ez alapján és a növekvő dél-atlanti anomália alapján a kutatók az elmúlt években újra és újra arra figyelmeztettek, hogy egy újabb pólusváltás várható a következő évtizedekben.
   Bár egy ilyen eseményt mindig hosszú stabil szakaszok követnek, a folyamathoz alacsony mágneses erő társul, tehát ilyenkor a Föld nagyobb dózisban van kitéve a kozmikus és a Napból érkező sugárzásnak. A kutatók ezért egy esetleges pólusváltáskor nemcsak a kommunikációs technológia zavarára, hanem a rákos megbetegedések számának nagymértékű növekedésére is számítanak.
   Egyes paleontológusok szerint több, egymást követő pólusváltás az élőlények tömeges pusztulását és azt követően a kambriumi fajrobbanást váltotta ki 550 millió évvel ezelőtt. Kambriumi fajrobbanásnak hívja a tudomány azt a jelenséget, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett. Az állatok több nagy csoportja ekkor jelent meg először a Földön.
   Ahogy Monika Kortét elmondta a der Standard című német lapnak, az elmúlt 50 ezer évre tekintve arra a következtetésre jutottak, hogy a ma tapasztalható dél-atlanti anomália nem egy pólusváltás kezdetét jelenti – olvasható a kutatás összegzésében.