Régebben úgy ismerték a tacskókat, mint az idős, többnyire hölgy gazdájuk után kullogó kövérkés jószágokat, pedig a tacskók, a rövid-, szálkás- és hosszú szőrű fajták igencsak kemény munka- és vadászkutyák. A német területről származó kutyák odahaza már múzeummal is dicsekedhetnek.

   Kutyaformájú kenyértől, óriási aranyozott kutyaszoborig számtalan kiállítási tárgy idézi meg a tacskót egy, a németországi Passauban húsvéthétfőn megnyílt múzeumban, amelyet teljes egészében a német eredetű vadászkutyának szenteltek.

   A dóm közelében található 80 négyzetméteres múzeumban két büszke tacskótulajdonos, Seppi Küblbeck és Oliver Storz virágárus évtizedek alatt összehozott, több mint 2000 darabból álló gyűjteménye kapott helyett, köztük porcelánfigurák, plüsskutyák, tacskómotívumos metszetek, tacskót ábrázoló bélyegek és egyéb hasonló kutyás ereklyék. A tacskó egyaránt megjelenik vadászkutyaként, házi kedvencként, a bajor kedélyesség szimbólumaként, játékszerként, karácsonyi dekorációként vagy olimpiai kabalaként. Az 1972-es müncheni nyári olimpiai játékok hivatalos kabalája Waldi is egy tacskó volt.
   A dakszli (dachshund, borzeb) az egyik legrégebbi és legnépszerűbb német kutyafajta. A barokk idején jött divatba, főleg a nemesség körében, a tacskórajongó világhírességek közé tartozik Pablo Picasso, Marlon Brando, Liz Taylor, Romy Schneider, John F. Kennedy, Albert Einstein, sőt Napóleon is. Az ezredfordulón, amikor a fajta kimenni látszott a divatból, Liam Gallagher brit énekes egyszerre 10 tacskót vásárolt, hogy megmentse a kihalástól a fajtát.
   A tacskómúzeum megnyitásának híre hatalmas érdeklődést keltett, sokan előre lefoglaltak idegenvezetést vagy küldtek gyűjtött tárgyakat, egy tacskórajongó belga punkzenész pedig egész kollekcióját ajánlotta fel.