Számoljon egy keveset, hogy megtudja, hol áll anyagilag Európában

kastely themeshnews comAki rendszeresen figyeli a magyar közállapotokat, a gazdasági és politikai híreket, láthatja, hogy van néhány a kormányfőhöz igen közel álló ember, akinek vagyonosodásának üteme meghaladja egy rakéta gyorsaságát. Általánosságban is kijelenthető, a kormányközeli vállalkozók szépen gazdagodnak és ez nem új keletű jelenség.

   Sokat elmond egy társadalmi rendszer igazságosságáról, hogy mekkora a távolság a szegények és a gazdagok között. Magyarországon 2010 után nagyot fordult a helyzet, és azóta a magyar jövedelmi elit nagy lépést tett Európa teteje felé, a legszegényebbek viszont még lejjebb csúsztak – írta a G7.24.hu portál.

   A G7 részletes elemzésének következtetése, hogy a magyarok legfelső egy százalékának sikerült a bravúr: bejutottak az európai felső tíz százalékba. 2010-ben még az európai jövedelem-eloszlás 80 százalékánál voltak, mostanra viszont sikerült egészen a 93 százalékig felszaladni. A magyar jövedelem-eloszlás 96-97 százalékánál lévők léptek előre a legnagyobbat, ez a két szint 15 százaléknyit haladt előre az utóbbi hat évben az európai jövedelem-eloszlásban.
   Érdemes azt is megfigyelni, hogy a másik oldalon a legszegényebb tíz százalék mindegyike visszafelé csúszott az európai jövedelmi ranglétrán. A legszegényebb százezer magyar például az uniós eloszlás 2,2 százalékáról a 0,7 százalékára csúszott vissza, az abszolút legszegényebbek közé. 2008-ban a magyarok 10. százalékánál lévők az európai eloszlás 5,8 százalékánál voltak, 2016-ra az 5,4 százalékra csúsztak le.
   Mindkét folyamatnak nagy köze lehet a 2010-ben hivatalba lépett kormány adó- és szociálpolitikai lépéseihez, például az egykulcsos személyi jövedelemadó és a gazdagoknak kedvező családpolitika bevezetéséhez, az alul lévőknél az adójóváírás eltörléséhez és a befagyasztott, leépített szociális ellátórendszerhez.
   A nagy előrelépés ellenére az igazán gazdag magyaroknak, a felső százezernek, még nem sikerült bejutnia az igazi európai szuper elitbe. Az európaiak leggazdagabb négy százaléka, valamivel több mint húszmillió ember az, akik az európai jövedelemoszlás 96 százaléka fölött tartózkodnak. Van köztük ötmillió német, négymillió francia, hárommillió brit, négymillió dél-európai, egymillió skandináv és egymillió Benelux állampolgár. A G7 becslése szerint több keleti tagállam legfelső egy százaléka is ott van, még a baltiaké és a bolgároké is. Természetesen vannak magyarok a legnagyobb jövedelmű húszmillió európai között, de valószínűleg százezernél kevesebben. A másik oldalon, tehát a legszegényebb húszmillió európai között viszont már öt százaléknyi, azaz ötszázezer magyar képviseli országunkat.
   Euróban mérve a jövedelmeket, a magyar top százezer csak az európai eloszlás 64 százalékánál van. Tehát euróra átszámolva 180 millió európainak van több jövedelme, mint a magyarok felső százalékának. Euróban átlagosan pont annyit keres a magyar top 1 százalék, mint amit a Dánia 23. százalékán vagy az Ausztria 39. százalékán állók – derül ki sok más mellett a G7 – elemzéséből.