Azt mindenki tudja, hogy húsvétkor sonkát és tojást illik enni. Tesszük ezt generációk óta, és – tisztelet a szokás eredetét tudóknak – tesszük ezt úgy, hogy nem kérdezzük, miért. Még szerencse, hogy a sonka és a tojás is finom eledel, sokak kedvencei.

   Minden bizonnyal a leginkább tradicionális ételünk húsvétkor, a nagyböjti időszak megszorításai után a sonka. Sokféleképpen fogyasztjuk, tojással, sós kaláccsal, tormával, zöldségekkel – írta a Gasztrocoach.hu.

   Húsvét ünnepe a keresztény kultúrkörben Krisztus feltámadásának ünnepe. Mozgó dátumú ünnepünk, ami alatt azt értjük, hogy minden évben változó dátummal ünnepeljük a negyven napos nagyböjt befejeztével. A húsvét összefügg a zsidó Pészach ünnepével is, amely az Egyiptomból való kivonulásra emlékeztet: amikor az utolsó csapásként a halál angyala magával ragadott minden elsőszülött fiút, a zsidók Isten parancsának engedelmeskedve azonban bárányt áldoztak, bekenve vérével ajtóikat, így őket elkerülte az öldöklés. A korai időkben a zsidó és a keresztény húsvét egybeesett. A niceai zsinat 325-ben választotta szét ezt az összefonódást.
   Az Agnus Dei – azaz Isten báránya kifejezés Jézusra utal, aki feláldozta magát az emberiségért. A bárány jelképként a zsidók egyiptomi rabsága idején jelenik meg. A húsvéti bárány hosszú évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott a húsvéti ételek sorában. A juhtartó vidékeken a tizenkilencedik században még élt ez a hagyomány, de fokozatosan eltűnt. Napjainkban már csak Erdélyre jellemző, hogy húsvétkor bárányt fogyasztanak a sonka helyett. Ugyanakkor a mediterrán térségben, Görögországban, Olaszországban a mai napig fontos étel ezen az ünnepen.
   Joggal tehetjük fel a kérdést, vajon miért a sonka kapott ilyen kiemelt szerepet a húsvéti eledelek között. A magyarázat a paraszti családok szokásaiban, életében keresendő. A téli időszak hagyományosan a disznóvágás ideje volt. Az ekkor készült sonka érlelése, füstölése a böjti időszakra esett és ez nem volt gond, hiszen a negyven napos böjti időszakban úgysem lehetett húst enni. Így a böjt befejeztével, a sertés egyik legnemesebb részét, már készen, füstölve lehetett tálalni az asztalra. Tehát mire elkészült, akkor járt le a nagyböjt és újra lehetett a húst enni. A sonka így gyakorlatilag a húsvét étel jelképévé vált, kiegészülve egyéb finomságokkal – írta a Gasztrocoach.hu.
   A tojás a termékenység és az újjászületés legősibb szimbóluma, de kifejezi a családi összetartozást is. A hagyomány szerint azért kell a család tagjainak közösen elfogyasztaniuk a húsvéti tojást, hogy ha netán egyszer eltévednek, visszataláljanak egymáshoz. De helyet kap még a húsvéti asztalon a bor is, amelyet Jézus vérével azonosítanak, illetve a templomban megszentelt barka is, amely eredetileg azokat a pálmaágakat helyettesíti, amelyek alatt Virágvasárnap Jézus bevonult Jeruzsálembe.