Jelen sorok írója pont azon kevesek közé tartozik, akit nemigen zavar az óraátállítás, sokkal inkább az esténként korán beköszöntő sötétség. E tárgykörben ma már annyi az indulat és a tiltakozás, hogy finn javaslatra az Európai Unió is kénytelen vele foglalkozni.

   Az óraátállítás 1980-as bevezetése óta egyszer sem voltunk még olyan közel a nyári időszámítás eltörléséhez, mint most. De egyáltalán nem biztos, hogy jól járnánk, ha soha többet nem kellene átállítanunk az óráinkat – olvasható a Hvg.hu írásában.

   Az EU keleti szomszédjai sorra törlik el a rendszert, és az EU-ban is egyre erősebbek a kritikusok. A magyar parlamentben már volt szó ilyen tervről, de hiába, mert arról, hogy nyári időszámítást használunk-e vagy sem, nem dönthet a magyar parlament. Egy 2001-es EU-irányelv rendelkezett arról, hogy minden uniós tagállamban alkalmazni kell a nyári időszámítást. Az indoklás szerint az EU belső piacának működéséhez fontos, hogy egységes legyen a rendszer.
   Ezt az irányelvet szeretnék egyre többen felülvizsgálni. A finn kormány kérésére az Európai Parlamentben tárgyaltak a javaslatról, és a többség úgy döntött: egy részletes vizsgálatot kérnek, hogy érdemes volna-e eltörölni az óraátállítást. Az Európai Bizottság pedig szintén elkezdett vizsgálódni, elsősorban arról kértek szakértői véleményeket, hogy a közlekedésre, az energia-megtakarításra, és az egészségügyre hogyan hat az nyári időszámítás. A magyar kormány saját hatáskörében egy dolgot tehet meg: egy időzónával keletebbre helyezheti át az országot.
   Az óraátállítás ellen kampányolók több olyan érvet hoznak fel, amely vagy egyáltalán nem igaz, vagy csak féligazság. Sokan azt állítják például, hogy már nem lehet annyi energiát megspórolni az átállással, mint évtizedekkel ezelőtt. Csakhogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. azt közölte: évente nagyjából négymilliárd forintot spórol meg az ország azzal, hogy a közintézményekben és a szolgáltatóknál egy órával később kell csak felkapcsolni a lámpákat. Számításaik szerint egy nap alatt körülbelül 1,5-3 százaléknyi villamosenergia takarítható meg az óraátállítással.
   Sokan hangoztatják, hogy a kialvatlanság miatt több ilyenkor a baleset, de az ORFK szerint ilyen nem látszik a magyar baleseti statisztikákon. Máshol azonban tényleg kimutatták, hogy kevesebb a gyalogosgázolás, ha este tovább van világos, sőt, egy amerikai tanulmány arra jutott, hogy 7 százalékkal csökkent a betörések száma, amikor az óraátállítás után egyre többen értek haza világosban.
   A hosszabb ideig tartó sötétség lelki problémákat okozhat – állítják mások. Korábban a Magyar Pszichiátriai Társaság akkori elnöke, Purebl György a Hvg.hu kérésére azt mondta, az valóban igaz, hogy óraátállítás idején több a betegfelvétel. Csakhogy akinek ennyitől lelki baja lesz, annak valószínűleg már egyébként is volt valamilyen problémája.
   Gondjaink egyik oka, hogy földrajzilag olyan helyen fekszik Magyarország, amely miatt egyetlen időzóna sem optimális. A mi időzónánkban a 15. hosszúsági kör az, ahol pontosan 60 perccel korábban lesz a csúcsán a Nap, mint hogy Greenwich-ben delelne – ez a vonal Prága mellett halad el. Az eggyel keletebbi időzóna ideális középvonala, a 30. hosszúsági kör viszont már Kijevnél van, vagyis mi épp a kettő közé esünk.
   Ha csak a földrajz alapján kellene dönteni, logikus volna a mostani időzónánkban maradni, mivel néhány ukrán határ melletti falut kivéve a 15. hosszúsági körhöz van közelebb az ország. De a valóság ennél bonyolultabb: annak, aki nem a napkeltéhez igazítja az ébredését, már jobb, ha az időzónája egy kicsit keletebbi, mint amit a földrajz indokolna. A Párizsban vagy Madridban élők például valószínűleg észre sem veszik, hogy délután 1-kor delel náluk a Nap, számukra a lényeg az, hogy ezért cserébe hosszú világos estéket, de sötét téli reggeleket kapnak – olvasható az óraátállítás hatásairól a Hvg.hu hírportálon.