A minap egy kamarai eseményen a Magyar Nemzeti Bank elnöke nem kevesebbet állított, mint hogy 2030-ra megközelíthetjük az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az akkori osztrák szintet is elérhetjük. Hogy milyen hosszú út vezet odáig azt jól mutatja egy nemrégiben megjelent statisztika adatsor.

   A nemzeti kormányoktól begyűjtött információk szerint az unió statisztikai hivatala az Eurostat kiszámolta, hogy az egyes országok kormányai legkevesebbet a lakhatás támogatására és a közösségi feladatokra költenek, de utolsó előtti helyen végzett a környezetvédelem, a kultúra, vallás és szórakozás is – írta az Euronews.com.

   Talán nem meglepő, hogy Finnország költségvetésének majdnem felét (45,8 százalékát) költi szociális kiadásokra, őt követi Dánia és Németország 43,6-43,6 százalékkal majd Franciaország 43,3 százalékkal. Magyarország eközben csak 30,7 százalékot költ erre a területre, amivel a második legrosszabb az unióban.
Oktatásra Európában a legtöbbet Svájc és Svédország költi, mindkét ország 16,3 százalékot ad erre a területre a költségvetéséből. Utolsó helyen Olaszország áll 7,9 százalékos hozzájárulással az ország oktatásához. Magyarország a középmezőnyben áll a maga 10,5 százalékával, egy kicsivel az eu-s átlag felett, ami 10,2 százalék.
   A védelmi költségekre, amelyekbe beletartozik a kutatás és fejlesztés, a katonai védelem, a külföldi katonai szolgálat és a civil védelem is, a legkevesebbet Izland kormánya költ, de nagyon keveset szán védelemre Luxemburg, Írország, Ausztria, Magyarország és Belgium is, amely országok mindegyike költségvetésének kb. egy százalékát használja fel e célra.
   A legtöbbet az észtek költik a hadi kiadásokra, ők költségvetésük 6 százalékát fordítják erre, megelőzve ezzel még az Egyesült Királyságot (4,8 százalék), és Litvániát, Lettországot és Görögországot is a maguk 4 százalékával.
   A környezetvédelem terén a tagállamok között meglepő módon Görögország, Hollandia és Málta költ a legtöbbet, nagyjából költségvetésük 3 százalékát. Ausztria, Dánia, Ciprus, Svédország és Finnország eközben kevesebb, mint egy százalékot szán erre a területre, mely magába foglalja a hulladékkezelést, a szennyezés csökkentését, a biodiverzitás és a táj megóvását, a szennyvízkezelést és a kutatás-fejlesztést. Magyarország sem büszkélkedhet nagyon: 1,1 százaléka megy erre a büdzsének.
   Az egészségügyre fordított állami kiadások uniós átlaga 15,3 százalék. Magyarország jóval az átlag alatt, csupán 10,3 százalékot költ egészségügyre, míg a szomszédos Ausztriában ugyanez a szám 15,8 százalék, Szlovákiában 17,7, Németországban 16,2, Franciaországban 14,4, Csehországban 18,9, de még Bulgáriában is 14,3 százalék. Nálunk kevesebbet csak a görögök, ciprusiak, lettek, és a svájciak költenek egészségügyre.
   Kétes dicsőség, de hazánk is az élen jár valamiben. Az unióban a legtöbbet költjük a közszféra, vagyis a hivatalok és hivatalnokok működésére. Erre a költségvetésünk 15,1 százalékát fordítjuk. A kultúra, szórakozás és vallás tekintetében is a magyar kormány költi a legtöbbet, és a gazdasági ügyekre is mi szánjuk büdzsénk legnagyobb részét az EU-ban – olvasható az Euronews.com összeállításában.