A legtöbb ember ruhatárában sokféle póló található. Jó ruhadarab, könnyű mosni, a mindennapokban hozzáöltözni, a jó időben meg színes, változatos, kellemes és olcsó öltözködést jelent. Na, de milyen áron?

   A fast fashion ruhaipari láncok térnyerésével egyre látványosabbak a ruhaipar környezetromboló hatásai. A fast fashion olyan tömegtermékeket áruló láncokat takar, amelyek az aktuális irányzatok alapján saját tervezésben gyártják le, és a közbenső fokokat kiiktatva olcsón és gyorsan juttatják el termékeiket a piacra – írta a G7.24.hu

   Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan újakat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatása van a környezetre.
   Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egy pamut póló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt ember 2,5 éves folyadékszükségletével. Ez azt jelenti, hogy a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon a mezőgazdaság után. A ruhaipar az üvegházhatású gázok nyolc százalékáért felelős, és mennyisége 50 százalékkal nőhet 2050-re.
   A fast fashion láncok miatt egy átlagos vásárló sokkal több ruhát vesz, mint pár évtizede, de a ruháit már kevesebb, mint feleannyi ideig használja. A nyugati fogyasztási szokások átterjednek a feltörekvő országokra is. Az UNECE szerint a fast fashiont leginkább fogyasztó globális középosztály mérete ugyanis 2030-ra közel a duplájára fog nőni, a 2015-ös 3 milliárdról 5,4 milliárdra. Jelenleg évi mintegy 150 milliárd ruhanemű készül, tehát egy emberre átlagosan húsz új ruha jut egy évben – írta a G7.24.hu.