Mindazok, akik múlt század közepe táján élték gyerekkorukat, jól emlékeznek a karéj „zsíros deszkára”, amely két étkezés között nagy sikerrel enyhítette a gyerekkori örök éhséget. A rákent disznózsír, sóval, vagy fejlettebb változatában hagymakarikákkal, piros paprikával fenséges étel volt. Aztán egészségtelen volta miatt száműzték.

   Úgy tűnik elérkezett a rehabilitáció ideje. Több mint 1000 nyers összetevőt elemeztek és rangsoroltak tudósok, hogy melyek nyújtják a legmegfelelőbb egyensúlyt az egészségünknek. A disznózsír igen jó helyet ért el – derül ki a BBC Future riportjából.

   A tudósok a rangsorolás érdekében minden ételhez egy táplálkozási pontszámot adtak, és minél nagyobb ez a szám, annál inkább felelnek meg a napi táplálkozási szükségletnek.
   A legtöbb pontot a mángold, tökmag, chiamag, lepényhal, sügér, a mifelénk alig ismert krémalma, más néven csirimojó és a mandula kapta – írta a 24.hu. Ezt a hét szupereledelt követte nyolcadikként a sertészsír.
   Mint kiderült, a disznózsír azért került e kiemelt helyre, mert remek forrása a B-vitaminnak és az ásványi anyagoknak, egészségesebb, mint a bárány-, vagy a marhazsír, de még olyan élelmiszereket is megelőz, mint a 31. kelkáposzta, vagy a 77. helyet elért lazac.
   Mindezek alapján természetesen nem kell mostantól állandóan disznózsíros kenyeret majszolnunk, ahogy chiamagot, vagy mandulát is csak mértékkel érdemes fogyasztanunk, de lehet, hogy mindennapi étkezésünkben, főzésünk során újra helyet kaphat a disznózsír. Persze csak amíg egy újabb kutatás rá nem világít újra a disznózsír egészségtelen voltára.