Betegnek lenni nem olcsó mulatság, sokba kerülnek a gyógyszerek, a paraszolvencia, vagy éppen – hogy sorra kerüljünk a szükséges vizsgálatnál, műtétnél, mielőtt meghalunk – a magánorvosok díja. És mindez a közeljövőben még drágább lesz.

   Évente jelentősen nőnek majd az egészségügyi kiadások 2017 és 2021 között világszerte. A magasabb költés ugyanakkor nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket, az egészségügyi szolgáltatóknak valószínűleg továbbra is csökkenő nyereséggel és növekvő költségekkel kell számolniuk – írta a Piacésprofit.hu.

   Míg 2012 és 2016 között évente átlagosan 1,3 százalékkal nőttek az egészségügyi kiadások, addig a 2017 és 2021 közötti időszakban ez az érték már 4,1 százalék lesz, amelynek hátterében az elöregedő és növekvő létszámú társadalom, a kezelések fejlődése, a feltörekvő gazdaságok teljesítménye, valamint a dráguló munkaerő áll – derül ki a Deloitte egészségügyi szektorra vonatkozó elemzéséből.
   A kezelés helyett a megelőzés kerül előtérbe, amelynek eredményeképpen az egyszerű betegek helyett megszületnek a szolgáltatásokról jól tájékozott egészségügyi fogyasztók. A digitális technológia pedig lehetőséget teremt majd a páciensek személyesebb ellátásra is – olvasható a tanulmányában.
   A jelentés azonban hangsúlyozza, hogy a költés szintjének emelkedése nem feltétlenül jelent jobb egészségügyi eredményeket. Ezt jól mutatja az is, hogy a GDP-hez mérten az Egyesült Államokban a legmagasabb az egészségügyi költések aránya az OECD országok között – 2016-os adatok szerint 16,9 százalék –, azonban a várható élettartam vonatkozásában csak a lista második felében található. Magyarország ebben a mutatóban 7 százalékkal a vizsgált 33 OECD ország közül a 29-30. helyen áll, Szlovákiához hasonlóan – írta a Piacésprofit.hu.