Annak ellenére, hogy a hosszútávú adatok szerint korában is voltak rendkívüli időszakok az időjárásunkban, nehéz vitatkozni azzal, hogy az időjárás jelentős átalakulásának részesei – sajnos okozói is – vagyunk. Ha hinni lehet a kutatóknak, a rossza csak ezután jön majd.

   Európa 571 városának adatait elemezve a New Castle-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az eddig véltnél jóval szélsőségesebbé válik az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

   A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.
   Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején – olvasható az Eurekalert.org tudományos hírportálon.
   Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest. Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legoptimistább forgatókönyv esetében is a városok 85 százalékát fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani. A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség – aszály, hőhullám, áradás – a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz – derül ki a legújabb kutatási adatokból.