Nagyon sok családnak van kutyája és főleg a fővárosban, városokban az ebeket kedvtelésből, állatszeretetből, jószerével családtagként tartják, míg vidéken inkább házőrzőként, munkakutyaként. De akármilyen céllal is tart valaki kutyát, közel sem mindegy, hogy mindezt milyen körülmények között teszi.

   Tízezerrel csökkent a gyepmesteri telepekre évente bekerülő kóbor kutyák száma a kötelező chipezés bevezetése óta, ugyanakkor a legnagyobb problémát még mindig a több tízezernyi gazdátlan eb jelenti. A Magyar Mezőgazdaság online a Nébihet a mikrochip-leolvasó hálózatról, állategészségügyi intézkedésekről kérdezte.

   2013 óta minden négy hónaposnál nagyobb kutyába kötelező mikrochipet tenni, és az azóta eltelt négy év bőven elég volt ahhoz, hogy a gazdák hozzáállása megváltozzon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nébih szerint a 21. századra világszerte megváltoztak az állattartási szokások, a fejlett társadalmakban a kutya már nemcsak házőrző, hanem számos háztartásban társként éli mindennapjait.
   A Vigyél Haza Alapítvány alapítója, Óvári András szerint összesen 1,6 millió chipelt kutya szerepel a nyilvántartásban, viszont ez az adat nem teljesen pontos, mert sok gazda nem jelenti be kutyája elpusztulását. Az ő becslései szerint is tipikusan a főváros és a nagyvárosok agglomerációjában találhatók a chippel ellátott állatok, a kistelepüléseken, tanyavidékeken pedig ez kevésbé jellemző.
   A felelős állattartást célzó intézkedések ugyanakkor nem szűkíthetők le csupán a mikrochip-jelölési kötelezettség bevezetésére. A Nébih számos kezdeményezéssel igyekszik felhívni a gazdák figyelmét az állatok iránti felelősségre, a megfelelő bánásmód szabályaira.
   Tennivaló természetesen továbbra is akad, különösen a hazai kistelepüléseken, illetve azokon a helyeken, ahol a kutyákat még mindig haszonállatnak tekintik. Ezen a mára elavult szemléleten a szigorú jogi szabályozás bevezetésével, és az azt erősítő, céltudatos hatósági szerepvállalással lehet változtatni.
2013-ban indult Szabad a gazdi program. A kezdeményezés azon a koncepción alapul, hogy a gazdátlan kutyák problémája mindannyiunk közös ügye, amely ellen csakis felelős hozzáállással tehetünk, például kutyavásárlás helyett örökbefogadással. A program érdeme, hogy az elmúlt 5 évben több mint 20 százalékkal nőtt az ebrendészeti telepekről gazdához kiadott kutyák aránya.
   Az élelmiszer-biztonsági hivatal közlése szerint általánosságban elmondható, hogy azokon az országrészeken nagyobb a probléma, ahol a chippel rendelkező kutyák aránya alacsony. A gondot elsősorban a kóbor, gazdátlan kutyák jelentik. Ezeknek az állatoknak csak egy része rendelkezik mikrochippel, az ő beazonosításuk és hazajuttatásuk szempontjából azonban kedvező fejlemény, hogy vidéken is egyre több új állatbarát helyszín (éttermek, szállodák, kávézók), önkéntes állatorvos, állatgyógyszertár és klinika jelzi a csatlakozási szándékát a mikrochip-leolvasó hálózathoz.
   A chippel rendelkező kiszökött, elkóborolt kutyák legtöbbször oltottak, egészségesek. Azokat a kutyákat, amelyek nem rendelkeznek mikrochippel és igazolt veszettség elleni védőoltással, a kötelező karantén időt követően, egy alapos orvosi vizsgálat után, egyedileg jelölve, oltva, a tényleges költségek megtérítését követően adják vissza tulajdonosuknak, vagy ajándékozzák új gazdához – írta a Magyarmezőgazdaság.hu.