Miközben a magyar polgárok döntő többsége olimpiapárti és könnyekig meg tud hatódni négyévente egy-egy olimpiai aranyérem láttán, a lakosság zöme örömmel vette tudomásul, hogy a kormányzat letett – egyelőre – megalomán olimpiarendezési  álmáról. Egy olimpia rendezése nem párforintos játék.

   Négy évvel ezelőtt Szocsiban minden korábbi rekordot megdöntött a téli olimpia 51 milliárd dolláros költsége, Dél-Koreában most jóval kisebbet álmodtak, mint 2014-ben Oroszországban, de a már zajló pjongcsangi olimpia is belekerül majd több mint 10 milliárd dollárba – olvasható a Qubit.hu cikkében.

   A The Oxford Olympics Study 2016: Cost and Cost Overrun at the Games (Oxfordi olimpiai tanulmány 2016: Költség és költségtúllépés a játékokon) című dolgozat szerzője szerint egy olimpia megrendezése a legdrágább és pénzügyileg leginkább kockázatos nagyberuházás. Vagyis egy pályázó város, (és az egész ország) minden lakosának tudnia kell, hogy mibe kerül majd neki ez a nagyszerű esemény.
   Az említett tanulmány 1960-tól 2016-ig vizsgálta az olimpiákat és kiderült, hogy a nyári olimpiák átlagosan 5,213 milliárd, vagyis több mint ötezer kétszáz millió dollárba kerültek eddig, míg a téli olimpiák átlaga több mint hárommilliárd dollár. És most vissza a jelenhez. A hivatalos becslések szerint 10,8 milliárd dollárba kerülhet a két hétig tartó teljes rendezvény.
   A szocsi kiugró adat mellett jól látszik, hogy elsősorban az inflációnak köszönhetően 25 év alatt a tízszeresére ugrott egy-egy téli olimpia költsége. Ez egyébként még így is eltörpül a nyári játékok büdzséje mellett.
   A kormányzat korábban azt vállalta, hogy a 60 millió dollárból felépülő új központi stadion költségeinek felét állja, a helyi elöljárók viszont arra kérték, hogy ezt az arányt emelje 75 százalékra. Ráadásul tavaly már 78 milliárdos költségről írt a CNN. A központi stadion mellett további hat létesítményt húztak fel csak az olimpia apropóján, összesen pedig 13 helyszínen rendezik meg a versenyszámokat.
   Gangwong tartomány egyébként csak a központi helyszínnek számító síközpont építésére 1,5 milliárd dollárt költött. Az elszálló költségek mellett azzal fenyegették a koreai kormányt, hogy lemondják a rendezést, ha nem kapnak nagyobb hozzájárulást.
   Amikor Pjongcsang megkapta a rendezést 2011-ben, a dél-koreai Hyundai Research Institute még úgy becsülte, hogy az esemény egymillió plusz turistát hozhat a régiónak tíz éven keresztül minden évben, ha pedig a helyszínt sikerül felkapott síparadicsommá tenni, az 40 milliárd dolláros bevételt jelenthet Dél-Koreának. Vagyis ennek alapján bőven megéri a rendezés, a gond csak az, hogy ez egy hét évvel ezelőtti becslés, és a költségek nyomon követése is nehéz.
   A turizmus optimista becslése mellett például tavaly 24%-kal zuhant az országba látogató külföldiek száma az észak-koreai rakétatesztek miatt. Ugyanez volt egyébként a 2024-re tervezett budapesti olimpia egyik fő kritikája is: a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után nehéz nyomon követni a kiadások haladását, illetve ha egy város megkapja a rendezést, hatalmas presztízsveszteséget jelent a visszalépés – írta a Qubit.hu.