A legtöbb ember számára a gyümölcslé azonos a szupermarketek polcain sorakozó dobozos italokkal, amelyek íze hasonlít kedvenc gyümölcseihez. Azt, hogy a gyümölcsből – már ha valóban abból készül – hogy lesz dzsúsz, a legtöbben nem tudják, de vélhetően nem is érdekli őket.

   A gyümölcslevet nagyjából mindenütt ugyanúgy készítik, mégpedig az előkészítő eljárások, a mosás, tisztítás, mag, héj eltávolítása és aprítás után préseléssel és áttöréssel. Nemrégiben napvilágot látott egy új technológia, amely gazdaságosabb, olcsóbb és több lesz a gyümölcsből a gyümölcslé is. Minderről az Euronews.com írt.

   Az íroroszági Cahirban az egyik családi gazdaságban évente 600 tonna alma terem meg. A termés egynegyedéből almalé, cider (almabor) és almaecet készül. A farm csatlakozott ahhoz az európai projekthez, amelynek lényege, hogy elektromosan pulzáló generátor préseli a gyümölcsöt.
   A farm tulajdonosa, Cornelius Traa szerint a módszer alkalmazásához az a legideálisabb, ha az almák kemények, és viszonylag frissen szedték őket. Ha az ilyen gyümölcsöt ezzel a módszerrel préselik le, 3-4 százalékkal is több levet nyerhetnek belőle.
   Az almát nagyfeszültségű elektromos árammal préselik, ami összezúzza a gyümölcs sejtjeit, ráadásul az eddiginél is kisebb helyen lehetne elvégezni a munkafolyamatot. Némi módosítással a technológia arra is használható, hogy elpusztítsa a mikrobákat, és növelje a termék eltarthatóságát, sőt elkerülhető lesz a tartósító anyagok használata is.
   Nemcsak almát lehet préselni így, a Zaragozai Egyetem laboratóriumában vörösbort állítanak elő ezzel a módszerrel. A szőlősejtek pórusai lerövidítik a folyamatot, anélkül, hogy mindez az íz rovására menne. Marcos Maza borász szerint a polifenolokban következik be változás. Ezért látható az, hogy a PEF-módszerrel nyert bor színe mélyebb, sokkal több polifenolt tartalmaz, mint a hagyományos módon érlelt bor.
   A kutatók célja, hogy egyre több élelmiszergyár alkalmazza ezt a technológiát. A kezdeti beruházások sem túl drága, a működtetési költségek pedig meglepően alacsonyak. A folyamathoz ugyan magasfeszültségű áram kell, de csak nagyon rövid ideig: egy a másodperc egy milliomod részéig. Vagyis a teljes energiaszükséglet nagyon kicsi. Egy kiló paradicsom kipréselése kevesebb energiából megvan, mintha egy liter vizet akarna valaki felforralni.
   A módszerrel a paradicsomot forró víz nélkül is könnyen meg lehet hámozni. Energiát takarítanak meg, a módszer abszolút környezetbarát. A tápértékét is megőrzi a zöldség, ízesebb és egészségesebb marad. Hőmentes technológiáról van szó, amely lehetővé teszi a hő élelmiszerekre gyakorolt negatív hatásainak elkerülését.
   A módszer kifejlesztőinek reményei szerint a PEF-technológia elsősorban a kis- és középméretű élelmiszergyártóknak lehet optimális azzal, hogy növelheti versenyképességüket a piacon a nagy cégekkel szemben – derül ki az Euronews.com riportjából.