Az, hogy furcsa az időjárásunk, csak igen visszafogott jellemzése annak, amit az elmúlt hónapokban tapasztaltunk. A néhány hideg napot kora tavaszi nappali meleg váltja fel, majd megmutatja magát a hó, hogy aztán ismét a januári tavasz köszöntsön ránk. Nem csak a természet, de az emberi szervezet is megsínyli mindezt.

   A szélsőséges időjárási jelenségek legfőbb okai a futóáramlatok az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) szerint. A futóáramlatok, a klímát nagyban befolyásoló légáramlatok, jelenleg a megszokottnál délebbre jutnak – mondta el a szervezet szóvivője, Clare Nullis Genfben.

   Ennek következtében alakulnak ki olyan orkánerejű szelek, mint a Friederike viharciklon, és az olyan bőséges csapadékkal járó időjárási jelenségek, amelyek lavinaveszéllyel együtt járó káoszt okoztak az Alpokban. Szintén a futóáramlatok hatása a januárban szokatlanul enyhe időjárás.
   A spanyolországi Valenciában vasárnap és hétfőn megdőlt a januári melegrekord: 26,6 Celsius-fokot mértek. Franciaország déli részén, Montpellier-ben a januári legmelegebb éjszakai hőmérséklet rekordja dőlt meg: 14,4 Celsius-fokot mértek. Ezzel egy időben egyes sírégiókban, mint a franciaországi Coucheval, évtizedek óta nem látott hómennyiséget tapasztaltak. Ott például 5,5 méteres a hótakaró.
   A klímakutatók jelentése szerint az év elején az Egyesült Államokban tapasztalt szélsőségesen hideg időjárás is a futóáramlatoknak köszönhető, amelyek Észak-Amerika felett a korábbinál jóval hullámzóbbak. Ennek oka többek között, hogy az Északi-sarkvidék gyorsabban melegszik, mint a trópusok – mondta el Marlene Kretschmer, a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) munkatársa.
   A futóáramlatok a bolygó felső légkörében, nagy sebességgel áramló szelek, amelyek nagy hatással vannak a felszíni meteorológia alakulására a szubtropikus és a poláris áramláson keresztül. A futóáramlat általában több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, kilométeres vastagságú levegőréteg.