Meglehetősen sok ember állítja büszkén, hogy ő nem olvas újságot, nem érdeklik a hírek, és különben is, az újságírók hazudnak. Rossz hír az ilyen ember számára, hogy a hírek mindenképpen elérik őt, sőt befolyásolják az életét is. Az biztos, hogy a jövőben is lesz újságírás, de nagyon más, mint korábban volt.

   A Ténygyár.hu összeállításában arról számolt be, hogy a Harvard Kennedy School egyik kutatóintézete az év elején arra kereste a választ, hogyan alakul át az újságírás a 21. században.

   Ahhoz, hogy ezt megválaszolják, összegyűjtötték az előző év legizgalmasabb tudományos kutatásait a témában. A kérdés nemcsak a média munkatársait és fogyasztóit érinti, hanem lényegében mindannyiunkat. Az ugyanis, hogy mit írnak vagy közvetítenek a médiában, nagymértékben befolyásolhatja a politikát, a politika pedig az életünket. A Harvard kutatói szerint nem is kis mértékben: ők 48 kisebb médiumot kértek meg arra, hogy előre egyeztetett időpontokban jelentessenek meg cikkeket az általuk kiválasztott témákban. Ezek 62%-kal növelték az adott témában megjelenő kommentek, twitter-üzenetek és egyéb állásfoglalások számát, az emberek tehát elkezdtek beszélgetni, kommentelni az adott ügyekről.
   Mára a médiafogyasztási szokások, ahogy a sajtó működése is átalakulóban vannak. A legnépszerűbb eszközök a gondolatok célba juttatáshoz már nem papír alapú vagy online újságok, hanem a közösségi média. A megbízható amerikai Pew Research kutatóintézet adatai szerint az Egyesült Államokban tíz felnőttből hét már a közösségi médiából tájékozódik. Elsősorban a Facebook meghatározó, de hírforrásként egyre népszerűbb a videómegosztó YouTube, a Magyarországon kevésbé népszerű Twitter, az Instagram és a Snapchat is.
   2017-ben első ízben lett elsődleges hírforrás a közösségi média az 50 fölöttiek körében is, és az arány egyre növekszik, elsősorban a kevésbé iskolázottak támaszkodnak a közösségi oldalakra, amikor politikáról, hírekről tájékozódnak. Annak ellenére van ez így, hogy a közösségi médiát általában kevésbé tekintjük megbízható hírforrásnak, mint a hagyományos sajtót.
   A modern újságírásban nemcsak az álhírek okozhatnak gondot, hanem például a mesterséges intelligencia egyre terjedő használata is, teret hódíthatnak a robot újságírók. A mesterséges intelligenciának van jövője az újságírásban, sok időt lehet ugyanis vele megspórolni, ráadásul a gépek, ha jól programozzák őket, nehezebben hibáznak egy embernél.
   Egy amerikai médiakutató-páros azt vizsgálta, hogy a fentebb említett közösségi oldalak milyen szerepet játszanak a politikai kommunikációban. Legfontosabb megállapításuk, hogy ezek a technológiai cégek nem csupán platformot biztosítanak a politikának, hanem ennél sokkal többet tesznek. A Facebook, a Twitter és a Google emberei gyakran működnek együtt a politikusok stábjaival, gyakran mintegy digitális tanácsadókként segítve a különböző politikai oldalak jelöltjeinek kampányát.
   A megoldás a hírekkel szembeni bizalmatlanságra a fizetős média újjáéledése lehet. Ha ugyanis felhasználóként fizetünk egy tartalomért, akkor a médiumok kevésbé függenek az aktuális hatalom kényétől-kedvétől, és sokkal kevésbé lesznek rászorulva a kormányok vagy a kormányok kegyeit kereső cégek hirdetési megrendeléseire.
   Az elképzelés szépen hangzik, de az emberek ritkán hajlandók fizetni azért, amit akár rosszabb minőségben, de ingyen is megkaphatnak. Legalábbis ez derül ki az oxfordi egyetem kutatóinak publikációjából, akik kérdőíves módszerrel vizsgálták hat, nálunk egyébként fejlettebb és gazdagabb országban, Japánban, az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Államokban, hogy hányan lennének hajlandók fizetni a hírekért. Az eredmények lesújtóak voltak: csupán a megkérdezettek 2%-a felelte azt a kérdésre, hogy adna pénzt hírszolgáltatásért.
   Az a kutatásból mindenképpen kiderült, hogy ha nem változik valami sürgősen például nem lesz a többségnek elege az egyre nyilvánvalóbb álhír-dömpingből, akkor a fizetős sajtó csak néhány országban tud majd talpon maradni – írta a Ténygyár.hu.