Vízkereszt a legtöbb ember számára az a nap, amikor illik lebontani a karácsonyfát. Ugyancsak vízkereszttől hamvazószerdáig, vagyis húsvét előtti 40. napig tart a farsangi, báli szezon is. De a vízkereszt ennél sokkal több, legalábbis a vallásos emberek számára.

   Január 6-án ünnepli a katolikus egyház vízkeresztet, azaz Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető – derül ki az MTI információjából.

   Alexandriai Szent Kelemen számolt be először arról, hogy január 6-án a hívők megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus csak a keresztségkor vált Isten Fiává. Ez a Kr. u. 2. században történt. Az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, amely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt.
   A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton. A keresztények körében 312-325 között kezdett terjedni, mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe.
   A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően népszokások is kialakultak. A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.    Vízkeresztkor még egyszer meggyújtják a karácsonyfa gyertyáit, szétosztják a megmaradt édességet, a fát tűzre teszik, csak egy ágacskát tűznek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen. Délben és este még folyik a vendégeskedés, esti harangszó után pedig kezdődik a kántálás és a csillagjárás (misztériumjáték), amely a 16. századtól kezdve alakult ki. Az úgynevezett „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirály-járás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket a betlehemezés mintájára gyerekek személyesítettek meg.
   Vízkereszt azért is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A szertartás során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti az otthonokat, megáldja a benne lakókat, dolgozókat. A házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 18. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűit jelenti: Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e házat).