A vallási hovatartozás hatással van a nyelvhasználatra a Facebookon. Legalábbis ez derül ki egy pár hónapja publikált tanulmányból, amely szerint megkülönböztethető egy vallásos és egy ateista ember szóhasználata a közösségi portálon.

   Aki nagyobb valószínűséggel használ olyan szavakat a közösségi médiában, mint a boldog és család, vagy olyan érzelmi és megismerésen, megfontoláson alapuló szavakat, mint a dühös és a gondolkodás, akkor ezek a szavak a vallási hovatartozására is utalhatnak – olvasható a Phys.org írásában.

   David Yaden, a University of Pennsylvania kutatója, a tanulmány szerzője és munkatársai közel 13 ezer USA-, és Egyesült Királyságbeli Facebook-felhasználót vizsgáltak meg. E kutatás előzménye, hogy Ritter és munkatársai 2013-ban ismertették a Twitteren olvasható vallásos és nem vallásos nyelvhasználatot elemző tanulmányukat. E kutatás tanulmánya a Social Psychological and Personality Science folyóiratban jelent meg. Yaden szerint mindkét kutatásban találtak érdekes összefüggéseket, például arra, hogy a nem vallásos emberek gyakrabban említik a testet és a halált, mint a vallásos emberek.
   Miközben nyugaton növekszik a nem vallásos, vagyis világi gondolkodók száma, a tanulmány szerint a világ népességének több mint 80 százaléka fogadja el a vallás, vagy vallási filozófia valamilyen típusát. Yaden és kollégái azt nem tudják, hogy a vallásos és nem vallásos emberek különböző nyelvi magatartása tükrözi-e a csoportban lévők pszichológiai állapotát, vagy a nyelvhasználat a csoporthoz tartozók társadalmi normáit. Remélik ugyanakkor, hogy a további kutatások több betekintést nyújtanak majd erre vonatkozóan is.
   Eredetileg Yaden és kollégái azt remélték, hogy összehasonlíthatják egymással a különböző vallási hovatartozásokat, vagyis, hogy a buddhisták különböznek-e a hinduktól, a muzulmánok a keresztényeitől, vagy az agnosztikus ateistáktól, de ezeknek az elemzéseknek az elvégzéséhez nincs elég adat – derül ki a Phys.org írásából.
   Aki pedig kíváncsi, hogy az ő posztjaiból mi szűrhető le, gondolja végig, milyen gyakran használja az ördög, áldás, imádkozás, vagy a szeretet, család, szociális, okokkal, fejeket, nyakat, vagy éppen a halottat szavakat. Valószínűleg azért ezekből csak sejteni lehet, hogy ki hisz, vagy ki nem az egész univerzum minden képződményét, lényét teremtő és irányító felsőbb hatalomban.