A már nyugdíjas emberek többnyire a nyugdíjuk alacsony volta miatt aggódnak, zúgolódnak, pedig ők még viszonylag jó helyzetben vannak azokkal szemben, akik két-három évtized múlva érik el a nyugdíjas kort.

   Milyen jövő vár a leendő magyar nyugdíjasokra, mennyi lesz a nettó bérekhez viszonyítva az állami nyugdíj 20 vagy 30 év múlva? Többek közt ezekre igyekezett választ adni Pandurics Anett, a Mabisz elnöke, a Posta Biztosító vezérigazgatója a Pénzügyi Szemlének adott interjúban – írat a Napi.hu.

   Ahogy a interjúban elhangzott, amikor a mostani állami nyugdíjrendszer alapjait lefektették, még a népességnek csekély része élte meg és élvezhette a nyugdíjaskor előnyeit, s akkor sem sokáig. Ma viszont 1,8 millió 65 évesnél idősebb ember él Magyarországon, ez a teljes népesség 18,28 százalékát teszi ki. 2030-ban előreláthatóan már 2,13 millió 65 évesnél idősebb él majd és ők a csökkenő születésszámnak köszönhetően már a népesség 23,6 százalékát adják majd. A nyugdíjasok száma 2041 körül eléri 2,39 milliót, ekkora a Ratkó korszakban született emberek zömében a múlt század '70-es éveiben született gyerekei is nyugdíjba mennek és az idősek aránya a teljes népességen belül már 28 százalék lesz – hívta fel a figyelmet a tendenciára Pandurics Anett.
   Az magyar jegybank (MNB) szerint a reformok révén a nyugdíjrendszer 2035-ig nem mutat deficitet, utána viszont ugyanúgy fokozatosan eléri majd a 4-4,5 százalékos GDP-arányos hiányt. Vagyis, lényegében csak a korhatár-emelés az, amely hosszabb távon jótékony hatással bír.
   Számítási eltérés van az MNB és a Népességtudományi Kutatóintézet (NK) népesség-előreszámításai között: utóbbi szerint már 2030-ban egy aktív korú emberre 0,41 időskorú jut majd, szemben a jegybank számításaiban szereplő 0,37-es számmal. Az eltérés 2060-ra már jelentős: az MNB 100 aktív korúra 57 időst prognosztizál, miközben az NK ekkorra már 67 eltartandó nyugdíjast vár.
   Ugyanakkor a fent már ismertetett demográfiai okok miatt a 2041-ben a nyugdíjba készülők azzal szembesülhetnek, hogy minden 100 ezer forintnyi utolsó bérük után 30 ezer forintnyi nyugdíj illeti meg őket. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy továbbra is rendkívül jelentős arányt képviselnek a járulékfizetők körében a minimálbéresek, akkor arról kell beszélnünk, hogy az állam alapvető érdeke, hogy erősítse a második, az önkéntes pillért. Anélkül ugyanis elkerülhetetlen az időskori szegénység – írta a Napi.hu a Pénzügyi Szemle interjúja nyomán.