Vereb község területe is részese volt a II. Világháború egyik legsúlyosabb eseménysorozatának.

   Több méter mély és széles harckocsi csapdák, katonai lövész és futóárkok, beásott német harckocsi állások több kilométernyi összefüggő rendszerét alakították ki a térségben, amelyek egészen felhúzódtak a Vértes hegységig.
   A Velencei-tó és a hegység természet adta lehetőségeit kihasználva a német hadvezetés itt alakította ki a német védelmi vonalnak, a Margit-vonalnak mintegy 30 kilométer mélységű fő védelmi rendszerét, hogy halogató harcokban tartóztassa fel a II. Ukrán Front egységeit. 
   Vereben Dr. Molnos Levente is szembesült a múlt emlékeivel, kertjében több háborús emléket talált. A sok háborús maradvány arra ösztönözte, hogy megkereste a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereit, s megszervezte a háborús leletek szakszerű feltáratását és leletmentését. 
   A Hadtörténeti Intézet hadirégész kutatójának Dr. Négyesi Lajosnak vezetésével került sor a leletek bemérésére és a feltárásra. Azt tudták a mérések alapján, hogy nagy tömegű valamit találnak, sőt a közelben egy 500 méter sugarú körben már kiástak az elmúlt években egy P-V PANTHER harckocsit, amely a 721. német páncélvadász osztály ismeretlen számú páncélosával harcolt a térségben, és egy T-34-es orosz harckocsit, ami a 2. szovjet gárda-gépesített hadtest 82 páncélosának tagja volt. A leletmentésben részt vettek a Magyar Honvédség tűzszerészei is, illetve a Hadisír Gondozó Szövetség munkatársai.
   Az első ásónyomuk után sorban kerültek elő a harckocsi darabok, amelyek alapján sikerült a beazonosítás, P-V PANTHER, azaz közismert nevén egy Párduc német harckocsi maradványai kerülnek elő. Több ízben meg kellett szakítani az ásatást az előkerülő repeszgránátok kiemelési idejére, amelyeket a tűzszerész szakemberek rögtön speciális homokágyra helyeztek a szállító járművükön. Mindenki reménykedett, hogy esetleg egy egészben lévő harckocsi kerülhet elő, bár ez ma már olyan ritka, mint a fehér holló. Ugyanis a felhasználható darabokat a lakosság annak idején kiszerelte és elvitte további hasznosításra.
   A roncs maradványok gyűltek és kerültek elő emberi maradványok, kar, koponya, oldalborda és egyéb csontok is, amelyek külön dobozba kerültek. Kurcz Mária polgármester elmondta, hogy mivel azonosító jelzés az úgynevezett dögcédula nem került elő, valószínű, hogy a maradványokat a verebi temetőben a leventék sírjánál helyezik örök nyugalomra. A hadisírgondozók valószínűsítik, hogy a maradványok a találatot kapott harckocsi német katonáé, vagy katonáié lehetnek, mert több megégett csont is volt köztük. A harckocsi maradványait valószínű, a községbe 1945. március 20-a után visszatelepülő lakosság temethette be.
   Az előkerült leletek a lőszerek kivételével Vereb községben maradnak, s később gondoskodnak a bemutatásukról.