Sándor, József és Benedek zsákban hozzák a meleget, tartja a közismert népi időjárásjóslás. 

   A három jeles nap szokásokban és hagyományokban is gazdag.

   A Sándor név a görög, Alexandroszból magyarosodott. Jelentése pedig a férfiakat megóvó ember. Ezen a napon vetették a zabot, az árpát és a fehér babot. József napja kiemelkedik a három jeles nap közül, szokásokban és hiedelmekben való bősége miatt. Az ünnep névadója a bibliai ács, Mária jegyese, a gyermek Jézus gondviselője, József.
   Névnapja az iparosok ünnepe volt a nap a középkorban. A hagyomány szerint ezen a napon megszólalnak a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”. Az időjárás- és termésjóslás mellett a naphoz haláljóslás is fűződik, mert a József-napi rosszidő sok halottat ígér az esztendőre. A termésjövendöléshez kapcsolódik a szivárvány az égen, amely széles sárga sávja jó búzatermést, széles piros sávja pedig bő bortermést jelent. E nap a méhek kasból kieresztésének meghatározott ideje, és azt tartják még ma is, hogy ezen a napon érkeznek meg a fecskék.
   Benedek napja az egyik katolikus szent névünnepe is egyben. Az olaszországi Nursiában (ma Norcia) született Benedekről, a világhírű bencés rend alapító szerzeteséről emlékeznek meg. A legendák szerint Benedek már tizennégy éves korában egy barlangba vonult, ahol életét Istennek szentelve egyedül élt. Kolostorát 528-ban alapította meg a Monte-Cassino nevű hegyen, ahol rendtársaival a maga alakította regula szerint élt. A magyar népi időjárás megfigyelése szerint legkésőbb Benedek napján biztosan beköszönt a tavasz. A hagyomány úgy tartja, hogy az ezen a napon vetett fokhagyma szép és nagygerezdű lesz.
   Néhány helyen a három jeles nap együttes megfigyeléséből azt a következtetést vonták le, hogy ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható, ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.