Manapság mind több családi ház kertjében világít halottak napja előtt a kifaragott tökbe tett gyertya, vagy mécses. A szokást egyértelműen az angolszászoknak, és főleg az amerikaiaknak tulajdonítjuk, de mint kiderült, ez egy régi magyar hagyomány is, bár mifelénk nemigen volt köze a Halloveen-hez.

   A tökfaragás magyarországi hagyománya a második évezred legelejére nyűlik vissza, mégpedig Salamon, Árpád-házi királyunk idejébe, aki trónviszályba keveredett unokatestvéreivel, Gézával, majd annak halála után Lászlóval – írta a Wikipédia.

   Ahogy a digitális lexikon szócikkében olvasható, 1081-ben Salamon ugyan elismerte Lászlót, mint magyar királyt, cserében megtarthatta királyi címét és László udvartartást is rendelt mellé, Salamon azonban a királyi udvarban is terveket szőtt a trón visszaszerzésére. Ezért László biztonsági okokból a visegrádi vár tornyába záratta.
   Az őröknek parancsba adták, hogy sötétedés után töklámpásokkal világítsák ki a tornyot, hogy éjszaka is szemmel tarthassák a rabot. A különleges lámpások nemcsak a vár foglyát világították meg, hanem a Dunán közlekedő hajósoknak is támpontul szolgáltak. Innen ered a mondás: „fénylik, mint Salamon töke”.
   Az eredeti vár, ahol a király egykor raboskodott, mára nem maradt fenn, viszont romjainak köveiből építtetett új várat IV. Béla a tatárjárás után. A jelenleg is meglévő Salamon-torony egykori királyunk emlékét őrzi – olvasható a Wikipédián.