A fiatalok ma már csak lemondóan legyintenek, ha az évtizedek múlva esedékes nyugdíjukról esik szó és a középkorúak közül is mind többen gondolják úgy, hogy nekik már alig, vagy egyáltalán nem kerül nyugdíj a számlájukra.

   A fejlett országokban egyre súlyosabb gondokat okoz a társadalom elöregedése, s még a jelenleg leggazdagabb államok többsége sem kerülheti el a nyugdíjválságok kitörését – vélik a Világgazdasági Fórum (WEF) nevű nemzetközi kutatóintézet szakértői. A nyugdíjasokat érintő súlyos gondról a Hvg.hu írt.

   A tanulmány szerint az évszázad közepére a világ legfejlettebb országaiban a jelenlegi 70 ezer milliárdról akár 400 ezer milliárd dollárra is emelkedhet a nyugdíjkassza összdeficitje, s a hiány gyors növekedése hosszabb távon fenntarthatatlanná teszi a meglévő rendszereket, miközben világszerte emelkedik az átlagos élettartam, a fejlett országokban folyamatosan csökken a születésszám.
   Német számítások szerint 2036-ra minden ötödik német nyugdíjast érint majd az időskori szegénység jelensége. Ugyancsak német adatok szerint minden negyedik munkavállaló már most is alacsony bérű szektorban (bruttó 9,54 euró/óra) dolgozik, s ez a jelenség a közeljövőben még gyakoribbá válhat. Ez pedig azt jelenti, hogy 2030-tól a jelenlegi folyamatok alapján minden második német nyugdíjas csak az alapbiztosítás mértékét meg nem haladó állami nyugdíjra számíthat. Hasonló veszélyek leselkednek a többi országra is. Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Hollandiában, Ausztráliában és Japánban a legmagasabb a nyugdíjkassza hiánya, de Kínában és Indiában sem lesz könnyű a nyugdíjasok élete.
   Magyarországon a népesség fogyása, a minimálbérre bejelentettek magas száma, illetve az alacsony születésszám miatt a 2030-ban levont járulékok már csak kilenchavi nyugdíj kifizetésére lesznek elegendőek. Jelenleg mintegy egymillióan dolgoznak – legalábbis papíron – minimálbérért, s ők 30–50 ezer forintos havi nyugdíjra számíthatnak. A szakértők szerint a magyar nyugdíjrendszer jelenlegi formájában azért is össze fog omlani, mert míg tavaly a népesség 18 százaléka volt nyugdíjas, ez az arány 2040-re 26, 2060-ra pedig 33 százalékra ugrik.
   A kötelezően befizetett járulékokból finanszírozott nyugdíj az előrejelzések alapján a jelenlegi munkavállalók közel 50 százalékát már a szegénységtől sem óvja majd meg, ezért minden korábbinál fontosabbá válik az előtakarékoskodás mielőbbi elkezdése.
   A WEF szerint csak mélyreható reformokkal lehet megakadályozni a nyugdíj értékének folyamatos csökkenését, illetve a nyugdíjpénztári hozzájárulás mértékének emelését. Hosszú távon fenntarthatatlan például a Magyarországon is működő, felosztó-kirovó nyugdíjrendszer: ha megfogyatkozik az aktív polgárok száma, akkor a járulékbefizetésekből nem lehet finanszírozni a nyugdíjak kifizetését – derül ki többek között a Hvg.hu által ismertetett tanulmányból.