Aktív korukban sokan szövögetnek álmokat arról, hogy majd mi mindent tesznek, ha nyugdíjasok lesznek. Aztán hatvanon jóval túl már egészen másként látja az ember a világot, különösen, ha itt is meg ott is fáj valami.
Az időskori egészség messze nem kap akkora figyelmet a lakosság körében, mint amit a 65 év felett jó egészségi állapotban eltöltött évek alacsonyabb száma a statisztikák szerint indokolna – derül ki az Aegon 2017-es Nyugdíjfelkészültségi Kutatásából. Minderről a Világgazdaság írt.
Ahogy az összeállításból kiderül, a magyarok 61 százaléka jónak vagy kitűnőnek tartja egészségi állapotát, ez csak kicsivel marad el a nemzetközi átlagtól (68 százalék). 12 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint kitűnő egészségnek örvendenek, és további 49 százalék tartja az egészségét jónak.
Az életkor előrehaladtával viszont az egészségi állapot is megromlik. Míg a 25-34 év közöttiek egyötöde tartja kitűnőnek a saját egészségét, az arány az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékra csökken és a 65 év felettiek körében is csak 6 százalék. Hasonlóképpen, a 65 év felettiek 9 százaléka számol be rossz egészségről, míg a 25-34 év közöttiek körében az arány mindössze 1 százalék.
Tízből hét magyart komolyan foglalkoztat, milyen egészségi állapotnak örvend majd nyugdíjasként, igaz ez az arány a világon jóval magasabb, 82 százalékos. A magyarok 44 százaléka kiemelten fontosnak tartja ezt a kérdést, tízből hárman kisebb jelentőségű problémának érzik ezt, 18 százalék teljesen biztos abban, hogy nyugdíjasként is egészséges marad, 10 százalék pedig sosem gondolkozik ezen.
A baj az, hogy a gondolatokat ritkán követik tettek. A nemzetközi átlaghoz képest a magyarok kevesebbet tesznek egészségük megőrzésért. A világban mért 50 százalékhoz képest csak 34 százalék étkezik egészségesen, 50 százalékkal szemben nálunk 24 százalék a rendszeresen sportolók aránya, a magyaroknak csak 32 százaléka kerüli a stresszt, miközben a világon 43 százalék igyekszik ugyanezt tenni – olvasható többek között a Vg.hu írásában.