Ha csak saját lakásunkban nézünk körül, akkor is szinte minden ponton műanyagot találunk, kezdve a falfestéktől az okoseszközeinkig. A műanyag az emberiség iparosodásának egyik legnagyobb hatású anyaga és egyúttal a legnagyobb veszélyforrás a környezetünkre.

   Egy új tanulmány szerint az ötvenes évek óta, amikor megindult a szintetikus anyagok nagyméretű termelése, az emberek összesen 8,3 milliárd tonnányi műanyagot gyártottak, és ennek a nagy része mára hulladéklerakókban és a természetben található – írta a Sciencemag.org cikke alapján az Arsratio.hu.

   A Georgia Egyetem, Kalifornia Egyetem és a Sea Oktatási Szövetség kutatói által vezetett felmérés az első globális méretű vizsgálata volt a műanyag termelésének, használatának és az azt követő sorsának.
   Ahogy a tudománnyal foglalkozó portál írásában olvasható, a kutatók azt találták, hogy 2015-re az emberek 8,3 milliárd tonna műanyagot gyártottak és ebből 6,3 milliárd tonnányi már hulladékká vált. Ennek a hulladéknak 9%-át újrahasznosítják, 12%-át elégetik a maradék 79% pedig a szeméttelepeken és a környezetben gyűlik össze.
   Ha ez a jelenlegi tendencia megmarad, akkor 2050-re a kimutatás szerint 12 milliárd tonnányi műanyag lesz majd a szeméttelepeken és a környezetben szétszórtan. Összehasonlításként ez a 12 milliárd tonna, 35 000-szer olyan nehéz, mint az Empire State Building.
   Jenna Jambeck, a tanulmány társszerzője elmondta, miután a legtöbb műanyag természetes módon nem lebomló, így az emberek által eddig termelt műanyag velünk marad több száz vagy akár több ezer évig is.
   A kutatók gyanták, rostok és adalékanyagok termelési mutatóit egyesítették több iparágat átfogóan és típusuk és felhasználási területük szerint csoportosították az. A globális termelés 1950-től évi 2 millió tonnányi műanyagról 2015-re 400 millió tonnányira emelkedett, ezzel felülmúlva a legtöbb ember által termelt anyagot.
   Csak az építőipar anyagai, az acélt és a cementet nem tudta felülmúlni. De amíg az acél és a cement elsődleges felhasználási területe az épületek építése, addig a műanyagé a csomagolás, amelyet egyszer használnak és utána kidobnak.
   Ugyanennek a kutatócsapatnak egy korábbi tanulmányában azt igyekeztek kideríteni, mennyi műanyag kerül az óceánba és arra a következtetésre jutottak, hogy ez a szám 2010-ben megközelítőleg 8 millió tonna volt. A kutatók azt is kiemelték, hogy nem a műanyag eltávolítását szeretnék, hanem, hogy kritikusabban visszanyúljunk a műanyag felhasználásához és használat utáni értékéhez.
   Kara Lavender Law, a tanulmány egy másik társszerzője szerint vannak olyan területek, amelyeknek a műanyag használata nélkülözhetetlen, de úgy gondolják a kutatók, hogy meg kell fontolnunk a műanyag pazarló használatát és fel kell tenni a kérdést, hogy mikor éri meg ezeket az anyagokat használni – írta a Sciencemag.org.